Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850

894 BAKSAY ZOLTÁN soknak, megyéknek stb. közvetlen felhasználásra átengedett összegeket is. Ezenkívül a kórházak, középületek, kulturális intézmények, lakóházak, gazdasági épületek helyreállítására, mellyel az építőipari munkanélküliség komoly mértékben enyhült, 3 498 502 Ft-ot fordított az Újjáépítésügyi Minisztérium. A kormányzat tehát 5 hónap alatt végeredményben 24 533 894 Ft-ot költött a munkanélküliség levezetésére; ebből az összegből kb. 80% munkabér címén került kifizetésre. A kormányzat tehát igyekezett a legnagyobb munkanélküliség idején minden segítséget megadni a munkanélküliek foglalkoztatására. Az elért, kétségtelenül jelentős eredmények ellenére azonban a közmunkák szervezésével egymagában nem lehetett ezt a problémát megoldani. A munkanélküliség végleges leküzdéséhez szocialista iparosításra és szocialista tervgazdaságra volt szükség.10

9 Az 1947. augusztus 1-én megindult hároméves tervvel, az 1948. március 25-én végrehajtott államosításokkal, a fordulat évében elért politikai sikerekkel megteremtődtek a szocialista gazdálkodás előfeltételei. 1948 első felében meggyorsult a hároméves terv célkitűzéseinek teljesítése és az első tervévben a beruházásokat 10%-kal túlteljesítették. 1948 nyarán a bányászat és a gyáripar elérte az 1938-as termelési színvonal közel 95%-át, a vas- és gépipar ágaiban és a közlekedésben túl is szárnyalták a háború előtti színvonalat. Bár még sok nehézség várt megoldásra, az államosításokkal megteremtődtek a szocialista tervgazdálkodás feltételei, és megfelelő szervezeti feltételei is kialakulóban voltak. Az ipar egészséges fejlődése, a mezőgazdaság fellendülése folytán gyorsan emelkedett a munkások életszínvonala. A hároméves terv két év és öt hónap alatti sikeres teljesítése, a népgazdaság fejlődése azzal a nagy jelentőségű eredménnyel is járt, hogy a munkanélküliség fenyegető rémét sikerült véglegesen elűzni a dolgozók feje felől. A hároméves terv időszakában a foglalkoztatott dolgozók száma - a közalkalmazottak nélkül — 380 000 fővel, azaz 37%-kal emelkedett. A gyáriparban (az építőiparral együtt) a munkáslétszámemelkedése elérte a 60%-ot. A terv utolsó évének, 1949-nek végére, az ipari munkanélküliség teljesen megszűnt, sőt számos területen már jelentős szakmunkáshiány jelentkezett, és időszakonként hiány volt segédmunkásokban is.11

0 1949 végére már csak a nők elhelyezkedése volt még nehezen megoldható, és egyes vidékeken mutatkozott helyi munkanélküliség. A munkanélküliség gyors felszámolása még az illetékes hatóságokat is meglepte. Hiszen még 1949 közepén is mintegy 80 ezer munkanélküli volt csak az iparban és 62 ezer a mezőgazdaságban. Az ötéves terv első koncepciója, illetve vázlata, amelyet az MDP Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 1948. június 16-án vitatott meg, célul tűzte ki a munkanélküliség végleges megszüntetését, az elmaradt gazdasági struktúra megváltoztatását, az ipar súlyának növelését. Tehát a munkanélküliség felszámolásával a párt is csak az ötéves terv végrehajtása során számolt. Az Országos Tervhivatal ötéves munkaerőterve is tartalmazott a munkanélküliség felszámolásával kapcsolatos intézkedéseket, pedig ez 1949 végén készülhetett.11

1 10 9

Uo. "°ÚMKL Magyar Nemzeti Bank XVII-2/a Terv és Statisztikai Osztálya 1949, a Magyar Nemzeti Bank üzletvezetősége által az alapszabályok értelmében a kormány elé teqesztett jelentés az 1949. év utolsó negyedéről (Tervezet). " 1

Uo.