Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON 895 Ennek a nagy sikernek a gyökerei a hároméves terv keretében végbement ipari fejlődés ütemében keresendők, amely méreteiben túlhaladta a tőkés konjunktúra legkedvezőbb esztendeit és a dolgozók életszínvonalának gyors emelkedésével járt együtt. A termelés emelkedésének döntő forrása az ipari állótőke nagyarányú, mintegy 20%-os bővítése volt, és a növekedés 2/3-a a munkáslétszám gyarapodásából származott. Az újjáépítés nem jelentette azt, hogy a gazdaság struktúráját változatlan mértékben állították helyre, mert a nehézipart gyorsabb ütemben fejlesztették. A teljesített beruházásoknak mintegy 9/10-e a nehéziparnak jutott, s a nehézipar legfőbb ágazatainak termelése jóval túlhaladta az ipari termelés átlagos emelkedését. Egészében a nehézipar termelése 66%-kal volt nagyobb, mint 1938-ban, ezzel szemben a könnyűipar csak 15%-kal. A nehézipar részesedése az ipari termelésben az 1938 évi 44,8%-ról 49,8%-ra növekedett és ezen belül is elsősorban a vas- és gépipar aránya nőtt meg. Ez alapul szolgálhatott korszerű termelési struktúra megteremtéséhez. Az 1948-1949-es évekre megteremtődtek annak feltételei, hogy az ország új gazdasági fejlődés szakaszába lépjen.112 Az ötéves tervvel, amely 1950. január 1-én vette kezdetét és az ország szocialista iparosítását és a mezőgazdaság egy részének szocialista átszervezését tűzte ki céljául, megvalósult az ország népességének teljes foglalkoztatása. A korábbi munkanélküliséggel ellentétben az ipar jó része munkaerő gondokkal küzdött. Az Országos Tervhivatal munkaerőterve a nagyipar fizikai dolgozó munkaerőszükségletét az ötéves terv alatt 347 000 új dolgozóban határozta meg. A szakmunkásszükségletet pedig 176 200 főben. Számításuk szerint a kisiparból közel 41 000 szakmunkás jön át a nagyiparba. A kiképzendő szakmunkások számát a következő ütemezésben határozták meg: 1950-ben 29 700 1951-ben 24 200 1952-ben 20 700 1953-ban 35 000 1954-ben 25 800 összesen 135 400 újonnan kiképzett szakmunkás. « A nagyiparnak a fizikai és szellemi munkaerőszükségletét együtt számítva az öt év alatt a következőképpen tervezték: 1950 1951 1952 1953 1954 683 359 fő 720 076 fő 749 733 fő 813 754 fő 855 608 fő Az új munkaerőt a nők és a fiatalok munkába állításával, a mezőgazdaságból felszabadulok és a kisiparban dolgozók átcsoportosításával kívánták biztosítani.11 3 ' 1 2 ÜMKL Országos Tervhivatal.Munkaerő-gazdálkodás 1949/51. 148. doboz. 39/508. ikt. 1950. aug. 15. Az ötéves munkaerőterv. Párttörténeti Közlemények, XVI. évf. 3. sz. 1970. aug. 117. Birta István: i. m. 113 Uo. 117. 5*
