Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
88 PRITZ PÂL tok közötti szétosztását. A forgalom felélénkítésére azonban nem tudott befolyást gyakorolni. Főleg a vágómarha, a hús és sertéskivitel tekintetében mutatkozó — olasz állategészségügyi kötözködések miatti - magyar panaszokat nem tudta orvosolni.6 7 A német piacra való behatolás tehát égetően fontos lett volna. A helyzet azonban ahelyett, hogy valamelyest enyhült volna, inkább tovább romlott. Április elejére a magyar—német áruforgalom — a német agrárprotekcionista intézkedések, amelyek mögött Hugenbergék tudatos autarchiás törekvése, a nácik agrárpolitikája és a Birodalom válságos devizahelyzete húzódott meg, valamint a viszonylag magas magyar árszint következtében — a minimálisra zsugorodott össze. Waldeck titkos tanácsosnak még az év elejére beharangozott budapesti útjára — nyilvánvalóan a német belpolitikai események akadályozó hatására is, ám feltehetőleg gazdasági megfontolásokból sem különben — mind ez ideig nem került sor. Magyar gazdasági körök egyre sürgetőbben követelték a német behozatal teljes megszüntetését, helyettük olasz és svájci áruk importját javasolták. A magyar kormány bizonyos fokig megértést tanúsított Berlinnel szemben, ám egyre kínosabb helyzetbe jutván, a budapesti német diplomatákkal szemben — elsősorban Gömbös és Kánya — mind nyomatékosabban utalt a helyzet lehetetlenségére. A Wilhelmstrassen április elején kezdtek úgy vélekedni, hogy a helyzet kritikussá vált, tovább nem szabad feszíteni a húrt: Waldeck érkezésének időpontját Budapesttel mennél előbb közölni kell.6 8 A Külügyminisztérium illetékesei - akiket különben aligha lehet azzal vádolni, hogy túlbecsülték volna Magyarország jelentőségét6 9 — munkaterületüknek megfelelően országuk nemzetközi helyzete szempontjából vizsgálták a kérdést és akartak megoldást 67 K 70. 334. csomó. Az 1931. VII. 21-én parafált kiviteli egyezmény szövege; Κ 69. osztrák dosszié Vegyes I. 1-5. II. rész. „Az olasz viszonylat állása" című dátum és aláírás nélküli összeállítás; uo. „Kánya miniszter űr és Nickl követ úr római utazása 1933. III. 16." című palliumon belül dátum és aláírás nélküli pro memoria ,,Α miniszter úr személyes tájékoztatására", amely 1929-ig visszamenőleg áttekinti az olasz-magyar preferenciális kereskedelmi kapcsolatok történetét, a Brocchi-szisztéma létrejöttét. Az iratból arra lehet következtetni, hogy az eredetileg még Puky számára készült, majd a márciusi római út eló'tt Kánya számára is elővették. Κ 69. olasz dosszié I/i.d. „Megjegyzések a magyar-olasz szisztémához a II. szisztéma lezárásával kapcsolatban" c. dátum és aláírás nélküli összeállítás. Az irat gépeléséből és elhelyezéséből arra lehet következteni, hogy Héder János, a Magyar Külkereskedelmi Hivatal csoportvezetője készítette 1934 novemberében. Ld. még: Búzás-Nagy 104-109, Szuhay 69-71, 75-77, Ormos 53, 73, 77. '8 A német agrárprotekcionista intézkedésekre és azok motívumaira ld. részletesebben: Berend-Ránki 74-76; X 10945. sz. doboz Ε 675070-72. sz. 1933. IV. 5-i aláírás nélküli német külügyminisz tériumi feljegyzés. "X 10937. sz. doboz Ε 459897-900. Köpke levele Schoennek 1933. V. 23-án. Köpkf írásában - amely különben azért is igen tanulságos, mert arra vall, hogy a Wilhelmstrasse és a nác párt között az osztrák kérdés kezelését illetően ugyan lehetett számottevő differencia, de a taktika, a; Anschluss nélküli Anschlussról van szó, alapvetően azonos volt - az osztrák egyesüléssel szemben magyar állásfoglalást taglalja. Először is - úgy véljük, nem helytállóan - kijelenti, hogy azt „természe tesen" az olasz magatartás állandóan és mértékadóan befolyásolja. Ezután azt mondja, amiko elérkezik az Anschluss ideje, akkor az mindenképpen a magyar magatartástól függetlenül fdg megtör ténni. Ezért - vonja le következtetését — magától elesik annak a szükségessége, hogy a magya jóindulat feltételeihez állást foglaljanak. Itt megint kínálkozik egy lehetőség a Wilhelmstrasse és a náci! felfogásának az összevetésére. Nevezetesen az, hogy etekintetben a hivatalos német diplomatál felfogása a merevebb, hiszen a nácik az Anschluss jóindulatú kezeléséért viszonzásul a jugoszlávokna) Karintia egy részét, a magyaroknak pedig Burgenlandot helyezték kilátásba.
