Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS EI^SŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 89 elérni. Szándékukkal szemben azonban ekkor még erősebbnek bizonyultak azok, akik a közvetlen gazdasági előnyöket a külpolitikai megfontolásoknak fölébe helyezték, illetve nem vették észre, hogy a kettőt, nagy sikerrel, össze lehet egyeztetni. A magyar kormány ebben a helyzetben kétfelé hadakozott. Egyrészt a belpolitikai támadásokkal szemben hajthatatlanul hirdette a németekkel való jó viszony megőrzésének a fontosságát és több lépést is tett annak érdekében, hogy Berlin ne találhasson okot gazdasági elzárkózásának politikai indoklására.7 0 Ugyanakkor kereste az utakat ahhoz, hogy a németeket fordulatra tudja késztetni. Április 21-én Gömbös a magyar állásppnt exponálása végett magához kérette a budapesti német követet, majd másnap - külügyminiszterének tanácsára - magánlevelet intézett a német kancellárhoz. Öntudatos hangú írásainak alapgondolatává világnézet, politika és gazdaság egységét, illetve ezen egység megteremtésének szükségességét tette. „Mi erőskézzél kormányozunk egy olyan nemzeti Magyarországot, amely mindig bizonyos reménységgel és rokonszenvvel tekint Berlinre. Úgy vélem, Németországnak is érdekében áll, hogy ezt a rokonszenvet bizonytalan gazdasági kapcsolatok semmiképpen se zavarják meg. . . Szeretném ezért sürgősen kérni, határozza el a német kormány, hogy agrárexport kérdésekben segítségünkre siet." (Kiemelés - P.P.) Gömbösnek még fülében csenghetett Hitler február eleji válaszának az a része, amelyben a gazdasági és politikai kérdések egységes kezelése mellett nyilatkozott: „.. . tudom - írja most —, hogy excellenciád elvei megegyeznek az egyéimmel, hogy ti. a politikának és a gazdasági vonalvezetésnek a lehetőség szerint azonosnak kell lennie." Úgy véljük, Gömbös biztos fellépésébe az ebben való bizakodás is belejátszott, holott minden bizonnyal nem lett volna helytelen ezen — bármily őszinte -teoretikus nyilatkozat és a politikai gyakorlat közötti áttételekre tekintettel lenni. „.. .a Németország és Magyarország közötti kapcsolatok szabályozására sürgős szükség van, elsősorban gazdasági helyzetünket illetően" — írja Gömbös. Bár a gondolat — a levél egész tendenciájának megfelelően — itt is az értékesítés felé fut ki, annál jóval többet fejez ki. Azt a bizonytalanságot tükrözi, amelybe a magyar vezető körök Magyarországhoz a kiismerhetetlenségig ellentmondásosan viszonyuló Németország láttán jutottak.7 1 Hitler — akárcsak Kánya február eleji jelentkezésére — most is gyorsan reagált. Ismét kifejezte szándékát, hogy a meglévő eszmei egyetértést „tényleges politikai egyetértéssé mélyítsék", mindent megtesznek — ígérte -, hogy a zavaró gazdasági mozzanatok, e politika prioritásának szem előtt tartásával, kiküszöböltessenek. Ellenben konkrét válasz 70 K 63. 1933-20/1. szn. napijelentés IV. 19-én Kánya és Schoen beszélgetéséről, arról, hogy Gömbös - Hitler és Hindenburg elleni támadásai miatt - betiltotta az Egyenlőség c. liberális lapot, a többi liberális lapot pedig megfenyegette, hogy „hasonlóképpen fog velük szemben eljárni, ha nem szüntetik be Hitler-ellenes kampányukat." (Az Egyenlőség című lapot - IV. 8-i száma miatt - a belügyminiszter két hétre tiltotta be. Ezenkívül 3 hónapra megvonta az utcai terjesztés jogát is. Ld. Népszava IV. 21. A napijelentésben - nyilvánvaló elírás révén - Függetlenség c. liberális lapról van szó. Ilyen orgánum létezett; csak nem liberális, hanem kormányzati lapként.) X 10933. sz. doboz Ε 673166. Schoen V. 13-i jelentése. Eszerint a kormány orgánumaiban, a Budapesti Hírlapban és a Függetlenségben két vezércikket jelentetett meg, amelyek energikusan állást foglalnak a náci Németország oldalán és az a céljuk, hogy a liberális sajtó támadásait ellensúlyozzák. Gömbös felszólalása a Képviselőház májusi „német-vitájában": KN XV. kötet 518-520. "Berend-Ránki 79; Kánya tanácsára: Κ 63. 1933-21/7-1170. Gömbös levele Kányának V. 1-én. A Hitlerhez intézett levelet közli: Wilhelmstrasse 3. sz.
