Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
872 BAKSAY ZOLTÁN A megvizsgált munkanélküli családok fenti bevétele a következő forrásokból tevődött össze: A családfő vagy a családtagok által végzett alkalmi munka 61,8 % Közsegély 17,6% Koldulás, ajándék 2,1 % Kölcsön, vagyontárgyak eladása vagy elzálogosítása 16,2 % Albérlők tartása 8,3 % A bevételi forrás nagyobb része tehát alkalmi munkából, kölcsönből és ínségakció által nyújtott segélyből tevődött össze. A megvizsgált családok közül 51 (48,6%) nem részesült közsegélyben, 23,8%-ának a bevételi forrás 25-30%-át a közsegély tette ki, 6,7%-nál ez a forrás 50—72%-át tette ki a család jövedelmének, viszont mindössze egy család akadt, aki kizárólag a segélyből élt. A megvizsgált családok a fent ismertetett bevétel 24,2%-át lakásra, 58,5%-át élelmezésre, 3,5%-át fűtésre, 0,5%-át ruházkodásra, 18,4%-át egyéb célokra fordították. A munkanélküli családok tehát csekély bevételük legnagyobb hányadát élelmezésre fordították, és csak igen csekély hányad jutott fűtésre és ruházkodásra. A megvizsgált családokban egy személy részére az összjövedelemből a következő jutott pengőben: lakásra élelmezésre fűtésre ruházatra egyebekre összesen 0,91 2,05 0,12 0,24 0,30 3,62 P. A vizsgálat azt is megállapította, hogy egy személyre átlagban 1107 kalória értékű élelmiszer, a szükségesnek egyharmada jutott. Ha ehhez azt is számításba vesszük, hogy a mai orvosi gyakorlatban a legszigorúbb diétának számít a napi 1000—1200 kalória, akkor nem nehéz elképzelni, hogy a munkanélküli családok milyen nyomorúságos színvonalon tengették életüket. A vizsgálat azt is megállapította, hogy ezek a családok nagyrészt kenyéren és burgonyán éltek, táplálékukból teljesen hiányzott az állati fehérje, és túltengett a szénhidrát. Tíz család például 15 tojást fogyasztott összesen 40 hét alatt. A munkanélkülieknek az a kategóriája pedig, állapította meg a professzor, amely nyomortanyákba húzódott vissza, „a szemétdombok hulladékával, krumplival, káposztával, hagymával és kenyérrel tengeti életét".* ' A munkanélküliség velejárója vol! ι miatta szenvedők egészségi állapotának leromlása, a rossz táplálkozás, az egészségtelen lakásviszonyok, a hiányos öltözködés, a rossz idegállapot következtében Dr. Csépai Károly egyetemi magántanár az „OTI Betegségmegállapító Állomásor ' megvizsgált 1000 munkanélküli egészségét a „legszánalmasabb állapotban" találta A munkanélküliség egészségügyi következménye volt, hogy amíg a munkával rendelkező dolgozók vörósvérsejtszama a fiziológiás határt 68,5%-ban éri el, addig a megvizsgált 1000 munkanélkülinél ez a határ csak 62,1%-os volt (az OTI-nál dolgozó férfi tisztviselőké 74,8%-os, a tényleges katonáké 90%-os). Gorvay György is megállapította már ismertetett munkájában, hogy a munkanélküliek „egészségi állapota 51 Uo. - Szakszervezeti Értesítő, XXXIV. évf. ! sz. 1937. jan. A munkanélküliek életviszonyai.
