Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON 873 kedvezőtlen, sok közöttük az idült beteg, akiknek jó része orvosi kezelés hiányában van". A csecsemő- és gyermekhalandóság is igen nagy volt a megvizsgált családokban, halvaszületett 9, egy éven aluli korban elhalt 5, két és három év között szintén 5, három—négy éves korban 4 gyermek.5 2 A munkanélküliség nagy rombolást végzett a munkanélküliek lelkivilágában is. A munkanélküliségre kárhoztatott emberekben a feleslegesség érzése fejlődött ki, mely előbb-utóbb az erkölcsi magatartásukra is kihatott. A munkanélküliekben egy idő után meglazul a közösségi érzés, passzívvá válik a társadalmi kérdésekkel szemben, a mindennapos elviselhetetlen gondok között meglazul a családi élet. Az Österreichische Wirtschaftpsychosische Forschungsstelle 1931-32 telén Ausztriában megvizsgálta 367 állami segéllyel támogatott marienthali munkanélküli család életét. A megvizsgált munkanélküli családok tagjai közül csak 16% őrizte meg életkedvét, 48%-ának megcsappant az érdeklődése „az élet iránt", és nem remélte sorsa jobbrafordulását, 25%-a teljesen közömbös lett, 15%-a „teljesen kétségbe van' esve". A munkanélküliek nagymértékben elveszítették érdeklődésüket a kultúra, a társadalmi élet iránt; a városka könyvtárának látogatottsága eOfrrkal csökkent, a politikai gyűlések érdektelenségbe fulladtak, nőtt a bűnözés. Mindez elmondható a hosszabb ideje munka nélkül tengődő magyar munkások esetében is.5 3 A családi élet felbomlása, a kedvezőtlen anyagi viszonyok kihatottak a munkanélküliek gyermekeinek életére is. Elhagyatottságuk, utcai csavargásuk, kéregetésük, erkölcsi züllésük gyakori jelenséggé vált. A munkanélküliség tehát mindennél pusztítóbb hatást gyakorol a munkás és családja életére, ezért társadalmi veszélyessége is igen nagy. Nem véletlen, hogy ez a kérdés szenvedélyes vitákat váltott ki és a társadalom különböző rétegeit, politikai tényezőit állásfoglalásra késztette. A munkanélküliséggel kapcsolatban az egyik fő vitatéma a munkanélküli segély biztosítása vagy a munkanélküliség esetére szóló biztosítás bevezetésének kérdése volt Magyarországon. Ez a probléma színterévé vált a társadalmi összecsapásoknak, ebben a kérdésben minden színezetű sajtó, politikai szervezet, vezető politikus letette a maga voksát. A Kommunisták Magyarországi Pártja főleg az 1929—33-as gazdasági válság időszakában helyezte tevékenységének homlokterébe a munkanélküliség problémájának a megoldását. Röplapjaiban a munkanélküliség valódi okára világított rá, és harcba szólította a munkásokat a kizsákmányoló rendszer ellen. Létrehozta a Munkanélküliek Országos Egységbizottságát, melynek programjában első helyen szerepelt az állami munkanélküli segély bevezetése. Ez a szervezet számos sikeres akciót indított a munkanélküliek érdekében. Az éhség, a munkanélküliség elleni tiltakozás jegyében szerveződött meg az ellenforradalmi korszak legnagyobb megmozdulása, az 1930. szeptember 1-i nagy tömegtüntetés.5 4 A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek elsősorban a munkanélküliség elleni biztosítás bevezetését sürgették, de hívei voltak a munkanélküli segély folyósításának is. Ezt a fő követelést egészítették ki más, kisebb horderejű követelésekkel, mint a közmun-S2 A Szakszervezeti Értesítő', XXIV. évf. 6. sz. 1937. jún. Munkanélküliség egészségügyi következményeiről. 5'Szakszervezeti Értesítő, XXXI. évf. 6. sz. 1934. jún. Szociális Szemle. A munkanélküliség hatása a lelki életre. s* Borsónyi György: „Munkát, kenyeret". Kossuth Kiadó. 1971.
