Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Lőrinc Péter: Harcban a földért. A magyar fasizmus jugoszláviai földbirtokpolitikája (Ism.: Tilkovszky Lóránt) 788
788 TÖRTÉNETI IRODALOM Érdemes az olvasó figyelmét külön is felhívni a könyvnek azokra a lapjaira, amelyek a Gömbös-kormány fasizálási törekvésével szemben a szakszervezetek létéért, megmaradásáért folytatott harcot ismertetik. A szerző' jól érzékelteti azt a politikát, amelyet a jobboldali szociáldemokrata vezetés az általános választójog törvénybeiktatása reményében kialakított és amelyért Gömbösnek még a szakszervezeteket is hajlandó volt áruba bocsátani. Csak amikor az 1935-ös választások előestéjén kiderült, hogy a választójog ígérete csupán eszköz akart lenni a kormányfő ellenfeleinek félreállítására, illetve az ellenzék közös fellépésének megbontására, akkor hajlandók a szociáldemokrata vezetők is határozottabban bekapcsolódni Gömbös totális fasiszta törekvései elleni harcba. Végsősoron ez teszi lehetővé, hogy 1935 nyarán az építők budapesti általános sztrájkja időlegesen még a jobboldali szociáldemokraták támogatását is élvezze. Ördögh Piroska e sztrájk előkészületeinek, lefolyásának, majd következményeinek megrajzolásával nemcsak jelentősen bővítette a sztrájkra vonatkozó eddigi ismereteinket, hanem mintegy összegezte azokat az eredményeket is, amelyeket a szakszervezetek a fasizmus elleni harcban a Gömbös kormány idején elértek és amelyek megnyitották a szorosabb, ha nem is problémamentes együttműködés útját a kommunista és szociáldemokrata munkások között. Ördögh Piroska monográfiája tudományos igényű hozzájárulás ahhoz az előttünk álló feladathoz, amely a magyar munkásmozgalom két világháború közötti történetének kidolgozásával kapcsolatos. Éppen e munkában felvetett problémák, azok sokoldalú megvilágítása, a „rázós kérdések" bátor boncolgatása tette lehetővé, hogy a recenzens felvesse saját kutatása alapján benne kialakult gondolatokat és magát az értékes munka ismertetését is felhasználja arra, hogy előbbre vigye az adott korszakkal kapcsolatos probléma megoldását. Pintér István LŐRINC PÉTER: HARCBAN A FÖLDÉRT A MAGYAR FASIZMUS JUGOSZLÁVIAI FÖLDBIRTOKPOLITIKÁJA (1941-1944) (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1977. 230 1.) A könyv szerzője az ezúttal Lőrinc Péter írói álnevet használó Dr. Löbl (Lebl) Árpád, az újvidéki egyetem nyugalmazott professzora, a jugoszláviai kommunista mozgalom köztiszteletben álló régi harcosa, akinek gazdag és értékes tudományos munkássága Magyarországon is jól ismert. Az egykor dél-magyarországi, ma jugoszláviai, főleg vajdasági munkásmozgalom és agrárkérdés, nemzetiségi problematika e kiváló kutatója már egy 1963-ban, a Matica Srpska folyóiratában megjelent tanulmányával1 bepillantást engedett ennek a nagyobb munkának szemléletébe, vizsgálati módszereibe és eredményeibe, amelynek publikálása végül is a Magyar Tudományos Akadémia kiadójának köszönhető. Az 1941-1944 közt átmenetileg ismét magyar uralom alá került délvidéki területeken folytatott politikával foglalkozó tanulmányok a szerző helyes megállapítása szerint főleg az elnyomás módszereit vizsgálják, s nem fordítanak megfelelő figyelmet emellett a magyar politika azon törekvésére, hogy bizonyos engedményekkel, juttatásokkal, - vagy legalábbis ilyenek kilátásba helyezésével, - az ellenállást leszerelje, magának híveket, sőt számottevő tömegbázist próbáljon szerezni. Ε tekintetben különösen annak a földbirtokpolitikának volt jelentősége, amely egyrészt a két világháború közt végrehajtott jugoszláv földreform revízió alá vételével, másrészt a zsidó birtokok kisajátításával volt kapcsolatos. Az „engedményes (koncessziós) politika" tendenciaként való jelentkezését a szerző már az 1890-1918 közti periódusban is kimutatja: épp a nagybirtok biztonsága, hatalmi helyzetének megőrzése érdekében látszott célirányosnak bizonyos területek bérbeadása vagy telepítés révén a falusi 1Dr. Árpad Lebl: Agrarna politika okupatora u Bacskoj, Baranji i Medjumurju 1941-1944. Zbornik za druStvene nauke. Tom 35. (1963). 193-213.1.
