Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
686 varga lászlö elzárkózott.8 9 A küzdelmek eredményét mutatja, hogy évről évre emelkedett a hadsereg és a haditengerészet megrendeléseinél a magyar részarány, így 1906-ban a haditengerészeti rendelések kereken negyede jutott a magyar iparnak9 0 , az összrendeléseknél ez az arány pedig 33,4 százalék volt.9 1 A századforduló után tehát a magyar gyáripar legnagyobb sikerét a hadimegrendelésekért folytatott harcban érte el. Az 1907:3. törvénycikk Az új ipartámogatási törvény a korábbiakhoz képest jelentősen megváltozott körülmények között született. Ennek egyik előfeltételéről, a hazai nagyburzsoázia előretöréséről már részletesen szóltunk a korábbiakban. Ehhez hasonló jelentőségű volt a koalíció hatalomra kerülése, hiszen Kossuthék évtizedek óta hirdették az önálló vámterület szükségességét, kormánypártként azonban nem vállalhatták a felmondás következményeit. Ugyanakkor a koalíció pártjainak nem volt olyan kapcsolata a nagyburzsoáziához, mint korábban a szabadelvű pártnak, megnyeréséhez viszont Szterényi személye önmagában nem lehetett elégséges. Az önálló vámterület „elárulása" szintén megkövetelte a közvélemény megnyugtatását. Nem véletlen tehát, hogy éppen ez volt az a törvényjavaslat, amelyet a kormány elsőként terjesztett a képviselőház elé,· még a költségvetési törvényjavaslatot is megelőzve. „Sügősen demonstrálni kellett azt, hogy mi már készülünk is az 1917-ben beálló gazdasági önállóságra" - hja a kormány szándékahói a Magyar Pénzügy. A törvény előkészítéséről a levéltári források hiányában nem maradtak fenn adatok, előkészítésnek tekinthetjük a már részletesen ismertetett 1904-es emlékhatatot. A törvényjavaslatot mint kereskedelmi miniszter Kossuth Ferenc terjesztette 1906. október 12-én a képviselőház elé. A szokásos bizottsági üléseket követően október 20-án kezdődött meg az érdemi vita. Az előadói beszéd a törvényjavaslat demonstratív jellegét emelte ki. Ε szerint a kormány „igenis akar és tud dolgozni, s a magyar népnek, a magyar hazának haladására mindent meg fog tenni, amit egy dolgozó parlament megtenni képes." A törvényjavaslatot az önálló vámterület hiányával indokolta, érzékeltetve, hogy ez csak átmeneti állapot. Ezzel azonban önellentmondásba került, hiszen ha az ipartámogatást az önálló vámterület hiánya teszi szükségessé, akkor a megvalósítás küszöbén a törvény lényegében felesleges. Ezt az előadó azzal az érvvel kísérelte meg áthidalni, hogy az önálló vámterület megköveteli az osztrákéhoz hasonló hatalmas ipar megalapozását. Miután az önálló vámterület a kormányprogram részét képezi, a törvényjavaslat elősegíti a külföldi tőke beáramlását. Vagyis a törvény célja nem az önálló vámterület kompenzálása, hanem fordítva, egyenesen annak előkészítése az autarkia jegyében. A politikai célokat azonban nehezen lehetett a gazdasági lehetőségekkel összeegyeztetni. így az előadói beszéd újabb önellentmondása, hogy a közgazdaságilag indokolt iparágak támogatása után követendő célként vázolja a gazdasági önellátást. 89 Uo. 13. sz. 61.1. 90 Uo. 1910. 54. sz. 8. L '1 Szterényi-Ladányi: A magyar ipar a világháborúban (Bp. 1933.), 181.
