Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
az állami ipartámogatás a századforduló után 677 Magyar Kereskedelmi Csarnokban tartott előadásában felszólítja a pénzintézeteket, hogy nagyobb aktivitással kapcsolódjanak be az iparfejlesztésbe.4 6 Ezzel egyidőben Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter emlékiratot dolgoztat ki az iparfejlesztésről.4 7 Ez az 1899 :49. tc. főbb fogyatékosságaiból indul ki, ami egyrészt az iparágak taxatív felsorolásában és abban a kikötésben gyökerezett, hogy csak új terméket meghonosító üzem részesülhet állami kedvezményben. Az emlékirat szerint „az iparfejlesztésben csak főbb elveket lehet megállapítani, de generalizálni nem lehet, minden egyes eset önmagában, összes viszonyai figyelembe vételével bírálható csak el".48 Az emlékirat alapvetően szakít a fennálló gyakorlattal. így a taxatív felsorolás helyett célszerűbbnek tartja a közgadasági érdekek figyelembevételét, s egyben a már meglévő vállalatok támogatását. „Közgazdasági szempontból általában fontos a már fennálló és megerősödött ipar további kiterjesztése, mint új vállalatok létesítése."49 Kivételes esetekben tehát fennálló gyáraknak is kellene kedvezményeket biztosítani, függetlenül attól, hogy korábban kaptak-e vagy sem. A hasonló tárgyú osztrák törvényjavaslatra hivatkozva az emlékirat javasolja, hogy az államsegélyeket iktassák be a törvénybe. A hivatkozás azonban alaptalan, mert az osztrák törvényjavaslat a magyartól eltérően csak rendkívüli esetben, kivételesen egyszeri államsegély megadását javasolta a birodalmi gyűlés esetenkénti jóváhagyásától függően. Az emlékirat utal ugyan a kivitel és az iparfejlesztés összefüggésére, de részletes kifejtése elől kitér. Egyaránt fejlesztendőnek tartja a gyáripart, a háziipart és a kisipart, „mely átmenetet képez a gyáriparhoz". „A gyáripar fejlesztésénél első alapelvnek kell lennie, hogy nem lehet mindent itthon készítenünk, viszonyaink sem nem alkalmasak, sem nem elég fejlettek arra, hogy az ipari termelés minden ágában minden szükségletnek itthon való készítésére berendezkedjünk; ez egyébként is lehetetlen, mert vannak speciális cikkek, melyek még a legnagyobb ipari fejlettség mellett is behozandók lesznek; ennél fogva szorítkoznunk kell annak lehető nagy mértékben való fejlesztésére, ami leginkább és legnagyobb mennyiségben szükséges, amire viszonyaink leginkább alkalmasak."5 0 Fejleszteni kell tehát azokat az iparágakat, amelyeknél a rendelkezésre álló nyersanyag ellenére jelentős az import (bányászat, kohászat termékeinek hazai feldolgozása). „Az, hogy valamely iparcikk új az országban, még nem képezheti alapját meghonosítása állami támogatásának, feltétlen szükséges ahhoz, hogy nagy fogyasztás tárgyát képezze itt és viszonyaink erre alkalmasak legyenek. Kivételt képeznek ezek között oly iparágak, melyekben Magyarország fogyasztása egymagában nem elég tekintélyes ugyan, de amelyek a vámterületen sem készülnek és így azokra nézve a közös vámterület mint egységes piac jöhet figyelembe."5 1 (Például Northrop-rendszerű szövőszék.) Figyelembe kell venni a kiegészítő iparágakat is, példul a szövőipar mellett a fonóipart is. A rokon iparágak területi elhelyezkedése fontos szempont, ami az állami támogatás révén befolyásolható. Elsősorban a már meglévő gyárakat kell támogatni, erősíteni, ez elősegíti a versenyképes-44 Magyar Pénzügy, 1904.12. sz. 4'Emlékirat az iparfejlesztésről (Bp. 1904.) 48 Uo. 72. 1. 4'Uo. 19. 1. S0 Uo. 61. 1. s 1 Uo. 64. 1.
