Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS ELSŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 55 formában történik, sokkal alkalmasabb Mussolini impresszionálására - „utólagos jóváhagyás reményében" elhallgatta.9 Gömbös római látogatásának időpontját — többszöri módosítás után - november 9-11-i terminusban állapították meg. Az azt megelőző hetekben olasz részről nem csekély módosulás következett be a tárgyalások tervezett tematikáját illetően és ezzel összefüggésben Rómának a találkozó jellegére vonatkozó elképzelései is kezdtek kirajzolódni. A rendelkezésre álló források arra engednek következtetni, hogy Mussolini — aki, mint a nemzetközi politikában oly sokan, Hitler közeli hatalomrajutásával számolt — meg akarván előzni a nácik, feltehetőleg először Ausztria ellen irányuló expanzióját, ismét erőfeszítéseket tett, hogy létrehozza a németek várható előretörését megakadályozó reteszt, vagyis erősítse Olaszország, Magyarország és Ausztria együttműködését. Ennek gazdasági megalapozására ismét szorgalmazni kezdte a három ország között megvalósítandó vámunió gondolatát, amelyet még az év elején — taktikából — római látogatása alkalmával Bethlen István vetett fel.1 0 Ezért még Gömbös Rómába érkezése előtt tisztázni kívánták az osztrák álláspontot, illetve nyomást gyakoroltak Bécsre az olasz javaslat elfogadása érdekében. Dollfuss azonban Párizsra, Londonra, és főleg Berlinre tekintettel — a gazdasági akadályokat most nem is említve — kitért Mussolini kezdeményezése elől azzal az érveléssel, hogy e cél a semmeringi egyezmény (a semmeringi egyezmény, illetve a tárgyalt időszak olasz-magyar gazdasági kapcsolatainak alakulására Id. a 87-88. lapon írottakat) messzemenő kiszélesítésével valósítandó meg. Az olasz kormány az osztrák álláspontot elégtelennek minősítette és Budapestet kérte fel arra, hogy az „osztrákokat szintén ebben az irányban befolyásolja".11 Mi volt Budapesten a vélemény? Úgy tűnik, hogy Gömbös — aki a külpolitikában is átütő eredményeket szeretett volna felmutatni — nemcsak taktikából, de ténylegesen felkarolta a vámunió eszméjét. Ezért feltételezhetőnek tartjuk, hogy ezen üzenetnek befolyásoló szerepe volt abban, hogy a magyar kormányfő két nappal később titokban Bécsben termett és az osztrák kancellárt megkísérelte a vámunió tervének megnyerni. Eredményt azonban ő sem tudott elérni.1 2 * Κ 64. 1932-23-545. Gömbös üzenete Mussolinihez Hory András római magyar követen keresztül. Κ 63. 1932-23/7-2252. Puky számjeltávirata 1932. X. 5-én Horynak, amelyben - mivel az üzenetből kimaradt - jelzi Gömbös utazási szándékát és olasz választ kér. Mussolini válaszára: Κ 64. 1932-23-580. Hory számjeltávirata, valamint jelentése X. 13-án; az október 4-i üzenet egy részét idézi: Kerekes 44-45, illetve - a választ is ismertetve - Kerekes 73,121; Gömbösnek a Berlin-Róma tengellyel kapcsolatos nézeteire Id. Pritz; a jugoszláv relációra, illetve a készülő usztasa felkelésre ld. Ormos 68. 78-79. 1°,.Hitler uralomra jutásával a nemzetközi politikai körökben már 1931-től kezdve számoltak, s azt tülajdonképpen korábbra várták, mint ahogyan bekövetkezett." Ormos 151; Bethlen vámuniós tervére: Márkus 228-229, Ormos 96, 238. " Κ 64. 1932-23-604. Hory 1932. XI. 5-i számjeltávirata Aloisivel folytatott eszmecseréjéről. 1J X 10933. s.Z. doboz Ε 673112-15. Schnurre 1932. XI. 28-i feljegyzése Kozma Miklóssal történt megbeszéléséről. Κ 69. osztrák dosszié Vegyes I. 1-5. II. rész. Takácsy Csaba levele Rómába Nickl Alfrédnak 1933. III. 14-én; Κ 64. 1932-20-620. sz. Apor Gábor 1932. XI. 9-i napijelentése. Ld. még: Kerekes 73. 122.
