Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49

54 PRITZ PÂL ha Róma és Berlin, illetve Budapest és Bécs egy erősebb konszernt alkothatnának, annal jelentős szerep juthatna Európa politikai életében." Gömbös tehát az első adandc alkalommal Mussolini tudomására hozza a Berlin és Róma együttműködésére vonatkozc közel 12 esztendeje kialakult felfogását. Ε plánummal szemben azonban Mussolin hallgatásba burkolódzott, mert — amint azt találkozásukkor Gömbösnek ki is fejtette — ι német nácik várható hatalomra jutását külpolitikailag nem tartotta kívánatosnak Nemcsak az elsőrangú olasz érdeknek minősített osztrák függetlenséget látta áltálul bizonyosan veszélyeztetettnek,hanem főleg attól tartott, hogy a német—olasz megegyezé: megvalósítása velük még nehezebbé válik. Nem reflektált Mussolini a lengyel kapcsolatok felemlítésére és közömbösei hallgatta az üzenet francia vonatkozású passzusát. („Franciaország részéről az utols< időkben jobb diszpozíciók mutakoztak irányunkban és a franciák igyekeztek egy barát ságosabb atmoszférát megteremteni, amelyet, tekintettel Franciaország nagyhatalm jelentőségére, a szükséghez képest én is fenn kívánok tartani.") Annál élénkebben reagált az üzenet ezen részére: „Különös gonddal kívánok foglal kőzni a Balkán problémával és az a felfogásom, hogy Olaszország és Magyarország — adv lévén a Bulgáriához és Albániához való jó viszonyunk — eredményesen kooperálhatnak.' Gömbös külpolitikai nézeteinek vázlatos ismeretében úgy véljük, hogy itt valóban Balkánra, mint a majdan ismét kialakuló magyar expanzió terrénumára gondol, ahc megegyezést remél az olasz impériummal. Mussolini viszont, e szavakat „aktuál politikusán" értelmezvén, kizárólag és hosszadalmasan a jugoszláv — úgymond — előre haladott bomlási folyamaton kezdett el elmélkedni. Ezért az osztrák mellett a jugoszlá kérdést jelölte meg megbeszéléseik elsőrangú tárgyaként. Gömböshöz intézett felszólítási annak módja azt mutatja, hogy egymással összefüggésben az osztrák és jugoszláv kérdés tartotta igazán aktuálisnak. Talán nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy a Pavelicé] által ekkor már szervezett horvátországi felkelés motiválhatta Mussolinit. „Kérem őt (t: Gömböst - P.P.), hogy már most tegye maga részéről is megfontolás tárgyává, hogy e ke viszonylatban milyen politika követését tartja célravezetőnek. (Eredeti kiemelés - P.P. Bizonyos fejleményeket kombinációba véve szükséges lesz attitűdünket Rómában elev fixíroznunk." (Kiemelés - P.P.) A Duce helyeslőleg vette tudomásul, hogy Gömbös a leszerelési konferencián óvatc álláspontot óhajt tanúsítani és ehhez támogatását előre is kilátásba helyezte. Természetesen üzenetében Gömbös is foglalkozott az ország súlyos gazdasáj helyzetével. Mussolini segítségét kéri a magyar mezőgazdasági feleslegek „jó áron való elhelyezése érdekében. „Ezzel szemben - fűzi hozzá, mintegy jelezvén, hogy ner alamizsnát kér, hanem üzletet ajánl — hajlandó vagyok Olaszország ipara részére szinté kedvezményeket tenni." A június végén megkötött olasz-magyar szerződés értelmében a olaszok a magyar mezőgazdasági termeivények közül nagy hányadában csak a búzái nyújtottak burkolt ártámogatást, tehát csak a búzának ,jó áron való" elhelyezéséi nyílott lehetőség. Ebben az esztendőben viszont silány volt a búzatermés és így ebből termékből nem lehetett a rendelkezésre álló keretet kimeríteni. A Duce megértvén a kért értelmét azonnal hozzájárult ahhoz, „hogy a hiányzó búzamennyiség az ismert feltétele mellett más mezőgazdasági cikkek által pótoltassék." így azután a nagy diplomád: rutinnal rendelkező Hory a kilátásba helyzeti magyar ipari koncessziókat — tudván, hog azoknak a Rómában Gömbös által való bejelentése, kiváltképp, ha az valamilyen konkri