Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49

52 PRITZ PÂL hogy a kormány Londonnal és Párizzsal is ápolja a kapcsolatokat. Ebből a szemponból szorgalmazták egyesek a Károlyi-kormány által Párizs felé megkezdett „nyitás" folyta­tását. Gömbös ezt oly módon helyezte kilátásba, hogy elmosta az előző két kabinet között etekintetben valóban létezett különbségeket. Ilyenképpen a Károlyi-kormány külpolitikájának továbbfolytatására tett ígéretének csupán formális jelentősége volt. A hangsúlyt a magunk részéről fejtegetéseinek azon részén látjuk, amikor arról volt szó, az addigi külpolitika folytatása „nem záija ki azt, hogy akkor, amikor az ország érdeke kívánja, ezen a politikai rendszeren külpolitikai vonatkozásban bizonyos változtatásokat lehessen eszközölni".5 A Franciaországhoz való közeledésnek Gömbös közismerten nem volt a híve, a Károlyi-Walkó által építgetett orientáció számára csöppet sem volt követendő példa. Nyilvánvalóan fenntartással kell fogadnunk a budapesti francia követ előtt tett kijelen­tését, mely szerint érzelmi momentumok nem sarkallják franciaellenességre. De azt is bizonyosra vehetjük, hogy franciaellenes beállítódásában nem ez volt a meghatározó mozzanat. Intranzigens nacionalizmusából fakadóan a francia orientáció számára azért nem volt szimpatikus, mert elképzelhetetlennek tartotta, hogy Franciaország a Duna­medencei politikáját úgy építse át, hogy az a magyar külpolitika távlatos céljaival egybecsengjen. Franciaellenességét világnézeti ok is motiválta: „Franciaország sohasem azokkal az osztályokkal és rétegekkel szimpatizált — mondja 1927-ben, és nincs okunk feltételezni, hogy időközben felfogását megváltoztatta -, amelyek a konzervatív világ­nézetet jelentették, hanem azokkal az elemekkel, amelyeknek hatalmából mi magyarok, akik a sovén magyar álláspontot képviseljük, nem kérünk".6 Ekkor azonban még Gömbös is úgy ítélte meg a helyzetet, hogy — az olasz orientáció hangsúlyosabbá tételén túlmenően — nincsen ok a jövőre vonatkozóan kilátásba helyezett „bizonyos változtatások" azonnali megkezdésére. A Külügyminisztériumban október 3-án utasítás-tervezetet készítettek a róma magyar követ, Hory András részére. A rövid szövegű tervezet értelmében a követne! Mussolinit kell felkeresnie, hogy elmondja: az új kormány „teljes egészében magáév teszi" a Bethlen által folytatott, a magyar-olasz barátsági szerződésre épülő külpolitika irányvonalat; „az olasz kormánnyal szorosan kollaborálni kíván". Egyben felhívja figyelmet a magyar gazdasági helyzet rendkívüli súlyosságára, kéri a Duce-t, hogy „ felmerülő közös gazdasági érdekű kérdések tárgyalásánál" legyen erre tekintettel, mert „ kormány, de a kormánypárt is ezen kérdések miként való megoldásával áll és bukik".7 A fogalmazványt Apor báró, a politikai osztály vezetője bemutatta a minisztei elnöknek, aki azt nem hagyta jóvá. Helyette maga fogalmazta meg a Mussolininek szól· üzenet szövegét. Lépése - és még inkább az üzenetnek a tervezetnél jóval sokoldalúbl SK 63. 1932-23/7-2675/168/ Hory 1932. XI. 15-i jelentése, amelynek mellékleteként felte jeszti Apponyi feljegyzését Mussolinivei folytatott beszélgetéséről; KN XI. kötet 65, 107, 108, 11 Túri Béla 1932. X. 1 l-i,Pallavicini György X. 12-i, Bajcsy-Zsilinszky Endre X. 12-i felszólalása, illetve miniszterelnök X. 12-i válasza. 'Gömbös külpolitikai nézeteinek alakulásáról ld. részletesebben: Pritz; DDF I 2. kötet 65. SÍ de Vienne budapesti francia követ 1932. XII. 5-i jelentése Gömbössel történt 3-i találkozójárc ugyanerről: Κ 64. 1933-23-664. napijelentés 1932. XII. 4.;KN 1927. II. kötet 85. 7K 64. 1932-23-545.

Next

/
Thumbnails
Contents