Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
ZERF FI GUSZTÁV GYÖRGY, A TÖRTÉNETÍRÓ 513 nyilvánvalóan maga is szívesen vált e folyamat segítőjévé és kihasználta a német tudományosság iránt amúgyis megmutatkozó, felfokozott angliai érdeklődést.3 6 A német irodalom és tudományosság angliai népszerűsítését már az 1850-es évektől kezdve feladatának érezte, s Goethe Faust-jának 1859-es és 1862-es londoni kiadását is az „angolnémet testvériség", az „angolszász faj egyetemes uralma" jegyében bocsájtotta közönsége elé.37 Később, angol tudósok nyomába lépve, nem csupán a német ókortudomány alapvető eredményeit közvetítette angol - és japán - olvasóihoz, de maga is hasznosította a vallástörténet, illetve a társadalom- és alkotmánytörténetírás német kutatóinak Angliában ekkor amúgyis széleskörűen ható munkásságát. Zerffi nem ad bibliográfiai összefoglalót vagy jegyzeteket e munkájához, de ha elszórt utalásai alapján összeállítjuk az általa bevallottan hasznosított szerzők és művek jegyzékét, világossá válik: túlnyomórészt a német historizmus iskolájába tartozó, vagy legalábbis németekre támaszkodó angol szerzőket tanulmányozott és igyekezett közvetíteni japán olvasóihoz. Hegel mellett többször is utal Herder és Schlegel, illetve B. G. Niebuhr, Th. Mommsen, Fr. Chr. Schlosser („a német historiográfia óriása"), W. v. Humboldt, Max Müller, J. L. ν. Mosheim, P. ν. Bohlen és F. A. Wolf nevére, s az angol munkák közül is a német tudósok iskoláiban nevelkedett kutatók által összeállított, W. Smith féle Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology-t (1849), illetve J. R. Green rendkívül erős német hatásokat tükröződ Short History of the English People-]ét (1874) használja forrás gyanánt és ajánlja japán olvasói figyelmébe. Német tudósokra hivatkozik az árja kérdésről előadott nézeteinek alátámasztására is, így mindenekelőtt Wilhelm ν. Humboldt, Jakob Grimm, Franz Bopp, Max Müller, Ernst Curtius, Albert Kuhn és Α. F. Pott nevét jelöli meg, akiknek munkáira nemcsak eredetiben támaszkodott ekkoriban az angol tudományos irodalom, de legtöbbjét le is fordították angolra.38 A történeti és historiográfiai fejlődés részletes előadásakor tehát a pozitivista fogalomkészlettel és célkitűzésekkel induló Zerffi a legfontosabb pontokon a historizmus s általában a német gondolkodók eredményeit hasznosítja és népszerűsíti. Zerffi e „fordulata" a pozitivizmustól az irracionális, „biológiai", germán nacionalizmushoz, a német (azaz inkább porosz) szellemi és fizikai fölény teóriájához és a 19. század második felében nagy lendülettel előtörő többi reakciós, német ideológiához munkájának talán legérdekesebb mozzanata.39 Célkitűzés és végtermék e kiáltó ellentmondásának okai 36Klaus Dockhorn: Der deutsche Historismus in England (Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht. 1950), 15-78; uő: Deutscher Geist und angelsächsische Geistesgeschichte. Ein Versuch der Deutung ihres Verhältnisses (Göttingen-Frankfurt-Berlin, Musterschmidt. 1954), 31-33. 3 7 G G. Zerffi: Faust, von J. W. Goethe, i. m. 2. kiadás (1862), XXXII. 38 G. G. Zerffi: Science, L m. 635; 615; 104-105; 247-248; 706; 241, 297-298; 186-187, 312, 505, 520; 4-6; 445; 513; 706; 292, 372; 621; 530. - Klaus Dockhorn (1950): i. m. 24 - 26, 155-160, 72-78, 115-122, 123-171;κ<ΐ(1954): i. m. 31-33, 36-39,42-47. Vö. G. G. Iggers:The German Conception of History. The National Tradition of Historical Thought from Herder to the Present (Middletown, Conn., Wesleyan UP. 1968), 6; Elekes Lajos: i. m. 125-126,129-139, 155; Κ. Β. Vinogradov: i. m. 5S-59. "A 19. századi reakciós német ideológiákhoz Id. Lukács György: Az ész trónfosztása. Az irracionalista filozófia kritikája (Budapest, Akadémiai Κ., 19653), illetve Szamuely Tibor: A németországi fasizmus történeti előzményeiről és ideológiájáról (Történelmi Szemle V, 1962/3-4), 505-510. - A pozitivizmus és a historizmus áramlatainak érintkezéséről árnyalt képet fest R. Várkonyi Ágnes (1970): i.m. 190-203; ill. uő (1973): i. m. 1/151-156. ( 8 Századok 1978/3
