Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS ELSŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 51 Gömbös is tartja magát az eddig követett taktikához, amennyiben nem tér ki az gényelt revízió tartalmának meghatározására. Ám amikor kijelenti, hogy „külpolitikánk reladatának tartjuk biztosítani a magyar nemzetállam részére azt a szerepet, amely íemzetünket múltjánál, földrajzi helyzeténél és történelmi hivatottságánál fogva meglleti", akkor — külpolitikai gondolkodásának vázlatos ismeretében — joggal követceztethetünk arra, hogy ezzel az integer Magyarország helyreállításának, a régi szupre-Tiácia visszaszerzésének igényét juttatja kifejezésre. Ez volt a végső célkitűzés, amelyhez a )ékés revízió jelszavának lobogtatását megfelelő taktikának találta. A végső célhoz képest i választott taktika helyesnek tűnhetett, az adott helyzetben mégis számolni kellett a irható negatív visszhanggal. Feltehetőleg ezt enyhítendő jelentette ki Gömbös — aki izinte politikusi pályafutása kezdetétől szónokolt egy kelet-európai politika érdekében —, íogy nem zárkózik el „a dunai államok együttműködése elől". Feltételül viszont a — artalmilag meg nem határozott — revízió megejtésén túl a kisebbségi jogok hatásos :rvényesülését állította. A feltételek ilyetén történt egymás mellé állítása valamiféle észleges revízió igényére engedett következtetni, valódi aspirációját Gömbös tehát ezzel Icifejezetten elleplezte.3 Az új kormány külpolitikai bemutatkozásának másik sajátos - és szokatlanságánál ogva nem csekély feltűnést keltő — mozzanata az volt, hogy Gömbös kinevezése napján lyilvánosan táviratot intézett Mussolinihez, amelyben maga és a nemzet nevében .tántoríthatatlan" barátságát és tiszteletét juttatja kifejezésre. Egyben az olasz diktátor ámogatását kéri ahhoz, hogy — úgymond - „az elődeim által követett irányelvek teljes gészükben betarthatók legyenek". A táviratváltás — Mussolini 4-én meleg hangon álaszolt — ország-világ elé tárta, hogy a hivatalos magyar külpolitika feledtetni kívánja a nár a Bethlen-kabinet utolsó hónapjaiban érzékelhető módon elkezdődött és a Károlyi:ormány idején jelentékenyebbé váló elhidegülést, amely ujgyan még ma sincs kellő:éppen feltárva, de kétségkívül egyfajta határozottabb francia orientációs kísérlet libontakozásával volt összefüggésben. Ugyanakkor Gömbös e gesztusában határozottan rződik egyféle gyerekes öröm, hogy íme, végre elérkezett a hatalom azon posztjára, honnan — .remélte — valóra válthatja társadalomátalakító elképzeléseit és ezt immár .egyenrangú félként" adhatja a csodált és - feltehetőleg - egyszerre irigyelt, rokon lézeteket képviselő Mussolini tudtára.4 A politikai irányvonal alakulására közvetlenebb módon hatást gyakorló közélemény túlnyomó hányada egyetértéssel fogadta az olasz kapcsolatok intenzív ápolására ly módon bejelentett igényt. Megmutatkozott ez gróf Apponyi Albert november derekán ;zajlott római látogatásán is, aki a Mussolinivei történt találkozóját arra is felhasználta, íogy eloszlassa - amint kifejezte - „azt a homályt, mely egy időben a magyar-olasz iszonyt érintette" és kélje a Ducet, hogy Jegyen bizalommal Magyarország iránt". Jgyanakkor (kiváltképpen a nagytőkés és legitimista körök) nagy súlyt helyeztek arra, 3K 428. 839. csomó. 1932. X. 4.; Budapesti Hírlap, 1932. október 9., KN XI. kötet 53; FN II. cötet 6; Κ 428. 839. csomó. 1932. X. 25.; Κ 64.1933-23-13. Pro memoria Gömbös számára 1932. XII. 9-én; Kónya 48., Pritz 4K 428. 839. csomó. 1932. X. 1. és X. 4.; DDF I 1. kötet 276. sz., Beauveiger budapesti francia ideiglenes ügyvivő 1932. X. 25-i jelentése arról, hogy a távirat elküldését Mussolini iniciálta. KN XI. cötet 107, őrgróf Pallavicini Gyöigy 1932. X 12-i felszólalásában súlyos hibának tartja a táviratot. A Károlyi-kormány francia politikájára: Márkus 203-230, 257-271, Ormos 75-77, 85, 115-118, Juhász 135,140. 4*
