Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497

ZERF FI GUSZTÁV GYÖRGY, A TÖRTÉNETÍRÓ 509 viszonyáról Zerffi által hangoztatott gondolatok. Ez utóbbi kifejtésének Buckle egy egész fejezetet szentel, s Zerffi csupán az értelem nagyobb történelemformáló jelentőségét vonja kétségbe Buckle okfejtésében, hogy helyére a két „erő" egyensúlyának teóriáját állítsa. Itt Zerffi mintha tudatosan igyekeznék Buckle-től eltérően megválaszolni egy számára is fontos kérdést. Ennél jóval nyíltabb „vitája" az angol történetíróval már az 1874-es cikkben hangot kapott, anélkül azonban, hogy Zerffi név szerint is megnevezte volna azokat „a történészeket, akik . .. végzetes hibát követnek el akkor, amikor az okok feltárása helyett pusztán a következményekre figyelnek".28 Feltűnő, hogy Zerffi milyen következetesen alakítja át Buckle történetszemléletét éppen azokon a pontokon, ahol a History of Civilization in England szerzője a társadalom történetét osztályok küzdelmeiként ábrázolja, s milyen makacsul állítja az osztályharc eszméjének helyébe intellektus és morál konfliktus-modelljét. Hiba lenne őbenne éppen ezért Buckle vagy általában a pozitivisták következetesen hűséges tanítványát vagy epigonját látnunk. Zerffi ugyanis jónéhány alapelvet nem értett meg, vagy nem fogadott el a pozitivista történetszemléletnek abból a radikális irányzatából, melynek Buckle a legkiemelkedőbb képviselője. Az osztályharc elve mellett hiába keressük például a Science of History fejezeteiben á valóban — s nemcsak jelszavakban — társadalomtörténeti szemléletet, aminthogy frázisokra (és egyházellene sségre) korlátozódott Zerffi Buckle-éhez nem hasonlítható antifeudális alapállása is. Zerffi nem ismerte fel, hogy a feudális viszonyokkal harcbaszállni készülő japán történetírás számára éppen ez lett volna a legfontosabb pozitivista tanulság. A Buckle-lel szembeforduló Zerffi két területen nagyon tudatosan követett gyökeresen eltérő elveket. Két, egymással egybe is fonódó gondolatsor ugyanis Zerffit részben a Buckle-től elutasított fajelmélet, részben pedig az általa kevés figyelemre 28

Morál és intellektus viszonyáról ld. H. Th. Buckle: i. m. IV. fejezet, 153-206; Buckle H. Tamás: i. m. II/3—47; G. G. Zerffi: On the Possibility of a Strictly Scientific Treatment of Universal History, i.m. 387-388. Ld. ehhez R. VárkonyiÁgnes (1970): i. m. 42-59, 157-165; uő (1973): i. m. 1/44-57, 125-132; Elekes Lajos: i. m. 104-107;/:. Β. Vinogradov: i. m. 1/44-45. - Zerffi elmélete a statikus és dinamikus erőkről (nála morál illetve intellektus) kapcsolatba hozható Comte társadalomfelfogásának szóhasználatában mindenképpen rokon elemeivel. Ehhez Id. I. Sz. Kon: A szociológiai pozitivizmus, i.m. 14-26; Zsigmond László: Claude-Henri de Saint-Simon. A XIX. század politikai gondolkodásának történetébó'l (Budapest, Akadémiai, 1977), 192-241; Kulcsár Kálmán: A szociológiai gondolkodás fejló'dése (Budapest, Akadémiai, 19712) 49-63. Intellektus és morál konfliktusának mint alapvető történeti képletnek a teóriája nem csupán Buckle-re vezethető vissza Zerffinél. Vasvári Pál már az 1848-as forradalom előestéjén Zerffiével csaknem azonos következtetésre jutott: „Két párhuzamos vasvonal kívántatik arra, hogy az emberiség gőzkocsija folytonosan és mégis veszély nélkül előre haladhasson. Egyik az erkölcsiség vonala, másik a' külmíveltségé. ... A' míveltség vasrúdjait párhuzamosan kell lerakni az erkölcsiség ősvonalával! " Ε részleteket, melyeket 1847 decemberében „mutatványként" közölt az akkorra már a fiatal forradalmár írók irányítása alatt álló Életképek, Vasvári nagy történeti munkájának, a töredékesen ránk maradt „Történeti névtár"-nak (1848) a bevezetésébe szánt („Az emberiség földi czélja és a' világszellem fejlődése", Életképek, 4/24 - 25. sz., 1847. dec. 12-19, 741-747, 773-777, az id. rész 745-746.). Zerffi bizonyosan olvasta a lapjával (a konzervatív Honderűvel) és személyével ekkoriban állandó harcban álló Életképek e számait, és valószínűleg felfigyelt Vasvári cikkeire és érvelésére is. (Vasvári munkájáról részletesen ld. R. Várkonyi Ágnes (1973): i.m. II/213-223.) - A Vasvári-hatás lehetőségére s általában Zerffi történeti gondolkodásának valószínű reformkori gyökereire munkám lektora, R. Várkonyi Ágnes hívta fel figyelmemet. Értékes tanácsaiért itt mondok köszönetet.