Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
Fritz Pál: GÖMBÖS GYULA ELSŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA, MEGALAKULÁSÁTÓL GÖMBÖS NÉMETORSZÁGI ÚTJÁIG* A gazdasági válság mélypontján, 1932. október 1-én hivatalba lépő új kabinet külpolitikailag is nehéz helyzetben volt. Öröksége - amely elődeinek helyzetét is súlyosan befolyásolta —, a világháborút lezáró békerendszer szerkezeti elemeiben túlnyomórészt változatlanul épnek mutatkozott. Már gróf Bethlen István kormányfővé emelkedése óta az előző kormányok a győztesekkel szemben konciliáns, a békerendszer keretei közé beilleszkedni törekvő politikát inauguráltak. Az ország sorsának intézői - a rendszerjellegéből fakadóan is - távlatilag nem tudtak és nem is akartak lemondani a történelmi Magyarország visszaállításáról, ami mögött ennél is többről, a magyarság Duna-völgyi szupremáciájának visszaszerzéséről volt szó. Ezért a húszas évek második felében létrejövő külpolitikai lehetőségeket jórészt olyan diplomáciai tevékenység kibontakoztatására használták fel, amely az ország — meglehetősen csekély — erőforrásait egy feltételezetten majdan kialakuló, az európai status quot gyökeresen megváltoztató hatalmi csoportosuláshoz volt hivatott csatlakoztatni. Sokak által felismerten e képződmény a legyőzött, illetve az új helyzettel elégedetmegváltoztató hatalmi csoportosuláshoz volt hivatott csatlakoztatni. Sokak által felismerten e képződmény a legyőzött, illetve az új helyzettel elégedetlen országok szövetkezése révén fog kialakulni. Ε perspektívának a 20-as években még távoli és egyben feltételezett jellege, valamint Magyarország gazdasági, demográfiai, katonai helyzetének A gazdasági válság pusztító vihara nemcsak a termelés és az elosztás szférájában okozott mélyreható átalakulásokat, hanem a politikai életben is - sokszor a gazdasági viszonyoktól közvetlenül befolyásoltan - változásokat indított meg. Ε fejlődés jegyében először a kapitalista Európa unionisztikus megszervezésére történtek kísérletek, majd annak kudarca nyomán a regionális megegyezési törekvések kerültek előtérbe.1 Ε kísérleteket áthatotta már a felismerés, hogy a békekötések határozmányait az addigi módszerekkel fenntartani nem lehet. A gazdasági krízis különösen a gyengén fejlett, mezőgazdasági struktúrájú országokat, köztük hazánkat is nagyon érzékenyen sújtotta. Minthogy a kilábalásra az összefogás révén tett kezdeményezések terméketlenek maradtak, szükségszerűvé vált, hogy îzek a gazdasági elzárkózás eszközével (vagyis egymás rovására) próbáljanak megkönnyebbülést találni. A gazdasági tendenciák ily alakulása a szélsőjobboldali velleitású, extrém nacionalista erők előretörésének kedvezett. Tanulmányunk a Gömbös-kormány külpolitikáját bemutató - készülő' - összefoglalás része. Ezért mellőzhetőnek gondoltuk itt a magyar külpolitika néhány olyan lényegesebb relációjának -bolgár, jugoszláv, lengyel, török - a felvillantását, amely egy-egy későbbi időszakban nyer átmenetileg vagy huzamosabban jelentőséget. Ilyen esetekben a tárgyalást - némi visszatekintéssel - ott vesszük fel, ahol azt egy-egy fontosabb esemény ábrázolása indokolttá teszi. 'Erről ld. részletesebben: Ormos 45-125. (A lábjegyzetekben lévő rövidítések feloldását a tanulmány végén közöljük.) 4 Századok 1978/1
