Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
486 MOLNÁR JÁNOS képviselőinek fenntartásai miatt akkor függőben maradtak. 1945 után a jobboldal gyakran tagadta, hogy az okmány egyáltalán létezik, s ha igen, hogy Szakasitsnak joga volt aláírnia.152 Az egységmegállapodás lényegét a párt 1945 januárjában kiadott, A Szociáldemokrata Párt felhívása Magyarország dolgozó népéhez című kiáltványa ismertette a közvéleménnyel.15 3 Ez azonban nem terjedt el széles körben, és a részletesebb irányvonalat sem pótolta. Nem sokkal a felszabadulás után az SzDP Budapesten tartózkodó vezetői megkezdték ennek kidolgozását. Február 25-én a fővárosi és a pestkörnyéki szervezetek első értekezletén a fő referátumot — a távollevő Szeder helyett - Bán Antal tartotta. Szerinte az országban nincs forradalmi helyzet, de kedvező lehetőségek vannak a demokratikus átalakulásra. A fejlődés egyelőre a kapitalizmus keretei között halad a demokrácia hányába. Lehetőség nyílik azonban a kapitalizmus korlátozására. Szükségesnek tartotta a tervgazdálkodás bevezetését. Bírálta, de tudomásul vette a koalíciós kormányzást. Az Egységkormányra utalva ugyancsak szükségesnek tartotta a két párt akcióegységét mint a fejlődés egyik zálogát, hangsúlyozva, hogy az SzDP baloldali, marxista pártként vesz részt az átalakulásért vívott harcban.15 4 A párt baloldala, — az ekkor igen fontos szerepet játszó Bán Antal is - kissé idegenül tekintett a demokratikus összefogás politikájára. Ezt mutatta referátuma a februári értekezleten, de ezt tükrözi a párt háború utáni első, programszerű állásfoglalása, amelyik „Mit akar a Szociáldemokrata Párt? " címmel 1945 márciusában jelent meg és feltehetően a baloldaliak írták.15 5 Keletkezéséről, szerzőiről keveset tudunk. Hogy hivatalos állásfoglalás volt, hogy a baloldaliak készítették, arra Justus utalt 1947 végén. Emlékezete szerint 1945 február elején néhány társával együtt ő kapta feladatul, hogy foglalja össze „a párt politikájának elvi alapjait". Ezt tartalmazta a röpirat. Justus ez alkalommal idézett is a brosúrából.1 s 6 A röpirat a baloldal később is fennmaradt számos nézetét tartalmazza. Bár itt még nem szerepel a „legbaloldalibb" párt kifejezés, a röpirat szemlélete ennek megfelelő. Ez különösen két dologból tűnik ki. Egyrészt a röpirat a szocializmus közeli megvalósulását hirdeti, ennek rendelve alá az átmeneti demokratikus célokat is; másrészt abból, hogy teljesen mellőzi a nemzeti összefogás problémakörét, az SzDP viszonyát a többi párthoz, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz. A rophat megjelenésének idején épp csak hogy megindult a földosztás, a kiáltvány azonban az önkéntesség alapján létrejött „szocialista mezőgazdaság kialakítása" felé utat 151 Szeder még 1947 december végén is azt emlegette, hogy a „hetek" — a szakszervezeti vezetők - annak idején nem értettek egyet az okmánnyal, és nem írták alá (PI Arch. 283/3-104), Kéthly pedig még 1970-ben is azt írta, hogy „Ha valóban létezett ilyen írás, illetve közös aláírás, a későbbi főtitkárnak tudnia kellett, hogy ez csak magánjellegű lehetett" (Szociáldemokrata Szemle, Stockholm 1970. dec. 2. sz.). 15 'Határozatok, 59-62. I54 N, 1945. febr. 27., 28. '5 5 Mit akar a Szociáldemokrata Párt? Röpirat. Felelős kiadó Szeder Ferenc. PI Arch. Könyvtára MM/25/240/a. A párt irányzatairól lásd: Irányzatok a Szociáldemokrata Pártban 1945 után című tanulmányomat (A Politikai Főiskola Közleményei 1977. 2. sz.). 156 Az Országgyűlés Naplója 1947. nov. 19. 1115-1116.
