Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
454 MOLNÁR JÁNOS 1942 februáijában a háborúból való azonnali kilépést, különbékét követelt, majd áprilisban jelszóvá sűrítette programja lényegét, a „Független, szabad, demokratikus Magyarországot". Ez, és az — 1942 novemberében megfogalmazott — „Béke, kenyér, föld és szabadság" lettek a népfrontmozgalom vezető jelszavai.4 1 A KMP — újabb súlyos veszteségek után — 1942. november 6-i helyzetelemzésében már felhívta a figyelmet a kormányzat ama törekvésére, hogy az ellenzéki pártoknak tett engedmények útján reakciós, rendszermentő kiutat keressen a háborúból. Úgy látta, hogy ez a kísérlet nem veszélytelen, különösen azért nem, mert azok — így pl. Peyer és társai -hajlandók erre. Ezért nagyon fontos annak megakadályozása, hogy a Szociáldemokrata Pártot jobboldali vezetői a kormányzat eszközévé tegyék. A munkásegység erősítésének szellemében arra hívta fel a kommunistákat, hogy „új és új toborozással. .. forradalmi szellemű munkássággal" emeljék a szociáldemokrata szervezetek szellemét, harci készségét. Az a meggyőződés hatotta át, hogy ismét rendezni tudja sorait. A KMP sohasem csak a munkásosztály részvételéről, „csatlakozásáról" beszélt, ha a függetlenségi mozgalomról szólott. Félreérthetetlenül leszögezte, hogy a kommunisták kötelessége „biztosítani a munkásosztály hegemóniáját a nemzeti szabadságharcban". Ennek megfelelően fogalmazta követeléseit. „Egy katonát se Hitlernek! Hozzák haza honvédeinket! - Azonnali különbékét! Ki a háromhatalmi egyezményből!" - hirdette a felhívása.4 2 1943 áprilisában kidolgozta a „Független, szabad, demokratikus Magyarország" jelszavának részletes programját. Középpontjában az azonnali különbéke, nemzeti kormány megalakítása és a katonai függetlenség állott. Követelte a legalapvetőbb demokratikus szabadságjogokat, szociális intézkedéseket és földosztást. Ismét hangsúlyozta: „a munkásosztályra vár az a történelmi feladata, hogy vezetője legyen Magyarország függetlenségéért vívott harcának, hogy mozgósítsa az egész ország politikai erőit, hogy őre legyen a tiszta elveknek és becsületes cselekedeteknek".4 3 A Békepárt' első - 1943 júliusi - röplapja már a Kállay-kormány eltávolítását követelte. „Nemzeti Kormányt kell alakítanunk, amely ... azonnal különbékét köt és véget vet az értelmetlen áldozatoknak . . . szabadságot ad a magyar népnek, megsemmisíti a magyar szabadság belső ellenségeit!"4 4 A Békepárt felismerte a Kállay-kormány „nemzeti egység" politikájának veszélyességét. 1944 januári memoranduma helyesen állapította meg, hogy „Kállay legfőbb célkitűzése az ő vezetése alatti nemzeti egység megteremtése és az ország mai rendjének feltétlen megőrzése ... Ha a demokratikus pártok nem fordulnak határozottan szembe Kállay nemzeti egységével, akkor megássák saját sírjukat, s meg nem másítható felelősséget vállalnak az ország katasztrófába döntéséért."45 A demokratikus pártok azonban nem akartak igazán - s már csak ezért sem tudtak - szembefordulni Kállay nemzeti egységével. * 41 Üo. 346. Itt meg kell jegyezni, hogy az 1945 után használt „Föld, kenyér, szabadság" jelszót az SzDP már régebben használta. Szeder Ferenc Föld, kenyér, szabadság című vezércikke elsősorban a földmunkások szervezkedési szabadságát követeli (N, 1941. jan. 19.) { 4 ' Dokumentumok, 366-371 (Az én kiemelésem). 4 'Uo. 398 (Az én kiemelésem). 44 Uo. 418-419. 4 5 Uo. 440-443.
