Századok – 1978
TANULMÁNYOK - L. Nagy Zsuzsa: A hazai liberális ellenzék a világgazdasági válság idején (1928-1932) 403
430 L. NAGY ZSUZSA „állandó és lerombolhatatlan erkölcsi kapcsolatot létesítene Magyarország és a hatalmas Anglia és az Északamerikai Egyesült Államok demokratikus kormányzatai között".12 5 Annak ellenére, hogy az ellenzék számára vidéken nagy csalódást és vereséget hozott a megelőző, 1926-os választás, s hogy a Kossuth Párt akkor a vidéken teljesen kibukott, 1931-ben mégis meglepően sok jelöltet léptettek fel. A demokraták ugyan főleg csak Budapesten és környékén próbálkoztak, Rassayék azonban már messzebbre is merészkedtek (Debrecen, Szeged, Veszprém stb.), de a legtöbb vidéki jelöltet ismét a Kossuth Párt állította, jórészt korábbi kerületeiben.126 A választások „természetesen" hozták meg az Egységes Párt győzelmét: a 245 mandátumból 158-at szerzett. Ez azonban 1926-hoz mérten, amikor 170-et birtokolt, jelezte, hogy a válság a kormánypárt helyzetére is kihatott. Mivel a liberálisok nem tudták növelni képviselőik számát, a kormánypárti veszteség a Kisgazda Pártot (10 mandátum), s a pártonkívülieket erősítette. A válság hatása és a baloldal szerény bázisának stabilitása abban is megmutatkozott, hogy a liberálisok és az SzDP meg tudták őrizni 1926-os pozíciójukat (Rassayék 6, a demokraták 3 mandátumát, mintegy 6-8 pártonkívüli képviselő támogatását, az SzDP 14 helyét). Az ellenzék a titkosan választó kerületekből jött be, amelyekben - összevetve a kormánypárttal - magas szavazatot kapott, különösen Budapesten. Rassay pozíciója Vázsonyival szemben megszilárdult. A demokraták nagyobb része Rassay mögé sorakozott fel, Vázsonyit csak a kisebbség támogatta.12 7 A megválasztott liberális képviselők között a régi nevekkel találkozunk; a Rassay színeiben fellépők is jórészt a régi demokraták közül kerültek ki, míg viszont Rassay valamikori hívei, a Hegymegi-csoport tagjai, már nem szerepeltek a szabadelvű listán.12 8 Az 1931-es választás teljes vereséget hozott a Kossuth Pártnak. 1926-ban Budapestről még be tudta juttatni Nagy Vincét, 1931-ben azonban már egyetlen képviselőt sem tudott megtartani.12 9 Mindez sokban magyarázza a párt ezt követő útkeresését, közeledését a Független Kisgazda Párthoz, együttműködését Bajcsy Zsilinszky Endrével. 12 5 0L BM res. VII. 1931-IV-2-5456, 1931-IV-2-5625, 1931-IV-2-5656. (Az idézet helye az utóbbi.) A programban szerepelt, hogy az államformát a nemzet döntse el; az általános titkos választójog, a politikai szabadságjogok biztosítása; széleskörű földreform, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése; olcsó hitel a kisiparnak, kiskereskedelemnek és a kisparasztnak; progresszív adórendszer, új vámtörvény, takarékos államháztartás, egyszerű közigazgatás, közmunkák megindítása stb. 1 J< Ujság, 1931. jún. 7. Alig hatvan polgári ellenzéki és pártonkívüli jelölt lépett fel az egész országban. Jún. 9. Budapesten június 29-én és 30-án lesz a képviselőválasztás. 15 7 Ruszkai Miklós: Az 1945 előtti magyar választások statisztikája. Történeti Statisztikai Közlemények, 1959. 1-2. sz. Újság, 1934. dec. 25. Ellenzék nélkül nincs parlamenti élet. (E cikk, mely igen részletes összefoglalót ad az egyes pártokról, azt írja, hogy 1931-ben Budapesten az Egységes Párt [Kozma Jenő] 50.695, a Keresztény Párt [Wolff Károly] 54.200, az SzDP 67.514, Rassay 14.259, a Nemzeti Demokrata Párt 32.255, a keresztény ellenzék 13.193 szavazatot kapott.) Nemes 402. Márkus: A Károlyi Gyula-kormány 70. s köv. részletesen tárgyalja a választásokat. Napló, 1931-1935. I. 353-354. (a véglegesen igazolt képviselők névsora). Az egyes adatok némi labilitást, eltérést mutatnak, az arányokat azonban jól tükrözik. 12 ' Napló, 1931-1935. I. 35 3- 354. Fábián Béla a választások után Pest megyei és budapestkörnyéki demokrata szervezetekből önálló pártot alapított Független Nemzeti Demokrata Párt néven. Újság, 1934. dec. 25. Ellenzék nélkül nincs parlamenti élet. l2 'Űjság, 1931. júl. 5. A Kossuth-párt huszonhárom jelöltje közül egy sem jutott mandátumhoz.
