Századok – 1978
TANULMÁNYOK - L. Nagy Zsuzsa: A hazai liberális ellenzék a világgazdasági válság idején (1928-1932) 403
A HAZAI LIBERÁLIS ELLENZÉK 429 Kozma Miklós az 1930-as választások eredményét „végleges jobboldali győzelem"-ként értékelte.11 8 Ez a győzelem azonban rendkívül sajátos módon mutatkozott meg és így viszonylagos volt: nem Wolff, hanem Kozma pártja erősödött; ha a Demokrata Párt elvesztette is korábbi befolyását, Rassay megnövelte saját pártjáét. Az 193l-es országos választások előkészületei során Bethlen nem a szociáldemokratákkal, hanem a kisgazdákkal foglalkozott elsősorban, a liberálisokról szinte tudomást sem vett.11 9 Az ellenzék az egység fontosságára vonatkozó nyilatkozatok ellenére sem volt képes egységesen indulni. Garami javaslata, hogy az általános titkos választójog minden híve vonuljon passzivitásba a megfelelő törvény életbeléptetéséig, általános ellenkezéssel találkozott. A SzDP-n belül ez adott alkalmat a pártvezetőség és Garami közötti ellentétek kirobbantásához illetve lezárásához, Garami ismételt emigrációba vonulása formájában.12 0 Polgári körökben az önkéntes visszavonulást a gyengeség jelének tekintették volna, s igazuk volt abban, hogy a liberális polgári pártok nem rendelkeztek a szociáldemokratákéhoz hasonló, parlamenten kívüli eszközökkel, helyzetük így jóval hátrányosabb lett volna egy újabb passzivitás esetén. „A passzivitásnak csak ott van értelme - foglalták össze véleményüket és 1925-1926-ban szerzett tapasztalatukat -, ahol viszont nincs reá ok."121 Nem sikerült áthidalni a demokraták és a szabadelvűek ellentéteit sem, a korábbi összeütközések, nézeteltérések elmérgesedtek és szinte állandósultak. A két párt egymást hibáztatta a kormányképes ellenzéki blokk megalakulásának késedelméért.12 2 Rassay, bírálva a demokraták beszűkült politikáját, a korábbinál erőteljesebben hangsúlyozta, hogy a polgárság liberális képviseletének „egyenlő tényezővé" kell válnia „a reakció és a Szociáldemokrata Párt táborával" hogy az „arany középutat" képviselhesse. „Éppen úgy állok szemben a reakcióval — szögezte le —, mint a szociáldemokráciával."12 3 Vázsonyi viszont, helyesen, úgy látta, hogy az SzDP kizárásával lehetetlen komoly ellenzéki tömörülést létrehozni.12 4 Meglepően aktív volt a Kossuth Párt. Rupert pártelnök nyüt levelet intézett választóihoz, amit röpirat formában is terjesztettek; egy másik írásban 14 pontban összegezték a párt bel- és külpolitikai követeléseit, amelyeknek megvalósítása 118 OL Kozma ir. 3. cs. Adatgyűjtemény 1930. II. Feljegyzés 1930. dec. 30-án. Ε szerint „nagyszámú józan elem a Rassay-táborból átment Kozma Jenő táborába. Viszont jobbra való eltolódás következett be a demokratáktól Rassay felé is. ... Az egész kép tehát azt mutatja, hogy a főváros polgársága lassan jobbra tolódik." Supka ebből azt a következtetést vonta le, hogy még az ellenzéki politika sem képes többre ilyen körülmények között, mint a rendszer igazolására, tehát egyedül a passzivitás a helyes magatartás Jaszi Papers. Supka - Jászinak 1930. dec. 23. 119 Bethlen II. 322. s köv. A liberálisok Gömböstől kapták meg a szokott támadásokat. A „szovjet előőrseinek" nevezte őket s mindazokat, akik „túlságosan" hangsúlyozzák a demokrácia és a politikai szabadságjogok szükségességét. Újság, 1931. ápr. 30. Gömbös Gyula éles támadást intézett a demokrácia és a sajtószabadság ellen. '"Újság, 1931. ápr. 11. A politikahíreLNemes 397-398. 121 Újság, 1931. máj. 22. Passzivitás? (vezércikk). 121 Uo. 1931. jún. 4. Paktumot kötött a demokrata és a szabadelvű párt. Jún. 10. Szerdán este nyilvános gyűlés dönt a liberális ellenzék választási paktumáról. Jún. 11. Vázsonyi János és hívei külön listával indulnak az északi kerületben. 113 Uo. 1931. jún. 9. „Közszabadságok nélkül nem lehet tartósan kormányozni egy nemzetet." 114 Vázsonyi, szinte egyedül a polgári politikusok között, eredetileg Garamit támogatta. Újság, 1931. jún. 11. Vázsonyi János és hívei külön listával indulnak az északi kerületben.
