Századok – 1978

TANULMÁNYOK - L. Nagy Zsuzsa: A hazai liberális ellenzék a világgazdasági válság idején (1928-1932) 403

426 L. NAGY ZSUZSA kell. Rassay — követve a hagyományos liberális gondolatmenetet — úgy látta, a területi revízió csak a Népszövetségtől indulhat ki, annak égisze alatt történhet meg, előmozdítására pedig csak „tiszta", „kötöttségek nélküli" kormány alkalmas. Vagyis „a kormányzati rendszer változását követeli az ország belpolitikája és gazdasági helyzete, a külpolitika és a revízió ügye is". Az új, Bethlent követő kormány belpolitikai feladatát az 1848-as vívmányokhoz való visszatérésben („a közvélemény uralma", parlamentáris felelős kormányzat, tiszta népképviselet, polgári szabadságjogok),10 8

a Nemzeti Szabadelvű Párt „korszakalkotó jelentőségét" pedig abban állapították meg, hogy a „polgári öntudat felébresztésével hivatva lesz kivezetni a mai válságos helyzetből" az országot.10

9 A Szabadelvű Párt különböző összejövetelein elhangzó beszédek éles kritikai hangja, Bethlen távozásának erőteljes követelése felkeltették az emigráció figyelmét is. „Rassay valóságos forradalmi beszédekben jósolja a katasztrófát, amelyből csak a polgárság szervezkedése mentheti meg az országot — tájékoztatja Jászit Dániel Arnold. — Ha ő maga nem is nagyon megbízható, jellemző a közhangulatra, hogy ilyen hangon kell beszélnie, mert az emberek ezt akarják hallani." Dániel azt is jól megérezte, hogy Rassay célja a polgárságnak olyan megszervezése, amely egyaránt elháríthatja a bal- illetve a szélsőjobboldal részéről fenyegető veszélyeket és a polgárság így a maga szervezett politikai erejével paralizálja a polgári parlamentarizmus intézményrendszerét fenyegető törekvéseket.1 1

0 A megélénkült politikai tevékenység a liberálisok más csoportjainál is mutatkozott. Mivel a demokraták a Rassay-féle kombinációkban komoly szerephez nem jutottak, azokkal sok tekintetben nem értettek egyet s mert az általános elégedetlenséget maguk is ki akarták használni, igyekeztek megerősíteni szervezeteiket, amelyek egyes kerületekben a Rassayhoz átállok miatt meggyengültek. Ugyanakkor élénkebbé váltak kapcsolataik a szintén nehéz helyzetben levő oktobrista-függetlenségiekkel. Egyesek már nemcsak együttműködésről, hanem a demokraták és oktobristák fúziójáról is tudni véltek. A legitimisták most azt sérelmezték, hogy a demokraták nem támogatják őket, hogy Vázsonyi nem tartja célszerűnek és elfogadhatónak programjukat. Az ellentéteket a Bródy Ernő és Hadik János gróf közötti tárgyalások sem tudták feloldani. A fiatal Vázsonyi e téren is eltávolodott apja politikájától.111 Az oktobristák 1931 tavaszán, Rupert Rezső ünnepelése címén, nagyszabású politikai vacsorát rendeztek, amelyen Vázsonyi is résztvett; a radikálisok és oktobristák létrehozták az Ügyvédek Érdekvédelmi Pártja nevű szervezetet Vámbéry Rusztem, Rupert Rezső, Szőke Sándor, Szőnyi László és mások részvételével. Ez a szervezet, neve ellenére, nem párt volt, hanem arra szolgált, hogy ellássa a politikai perek baloldali vádlottainak a védelmét.112 ""Újság, 1930. márc. 6. Rassay Károly: ,,A revízió képviseletét ez a kormány sikerrel nem vállalhatja." "9

Uo. 1930. márc. 9. Rassay Károly: „Bizalmatlanság van a kormányzattal szemben az egész közéletben." 110

Jaszi Papers. 1930. ápr. 14-i levél. 1,1

Uo. Vámos Henrik - Jászinak 1930. márc. 7. és Pl Arch Buchinger gyűjt. 1929. (Mónus Illés levele Buchingerhez 1929. nov. 2.) valamint a korabeli sajtóbeszámolók a legitimista megmozdulásokról. l"A kb. 150 résztvevő között jelen volt az októbrista, radikális, demokrata és szociáldemokrata politikusok tekintélyes vezető gárdája. Megbújt közöttük a rendőrség embere is, aki