Századok – 1978
TANULMÁNYOK - L. Nagy Zsuzsa: A hazai liberális ellenzék a világgazdasági válság idején (1928-1932) 403
A HAZAI LIBERÁLIS ELLENZÉK 405 tatták: a kormány elzárkózó gazdaságpolitikát folytatott, védővámrendszere lehetetlenné tette kiterjedt és normális gazdasági kapcsolatok kialakítását, nem törekedtek kellően a szomszédos országokkal való együttműködésre.8 A gazdaság és külpolitika összefüggésében főleg az olasz szövetséget támadták,9 mert mint évek óta hangoztatták, elsősorban a szomszédos országokkal kellett volna szoros gazdasági együttműködést teremteni. Felfogásukat a válság közepette sem változtatták meg, éppen ellenkezőleg, 1930-ban egy olyan agrárblokk tervével álltak elő, amely Magyarországot, Romániát, Jugoszláviát fogta volna egybe.1 0 A liberálisok „kisantant szerelme" - ahogyan a szélsőjobboldal a Dunamedence együttműködését magában foglaló programjukat gúnyolta —, a legszerencsétlenebb időpontban nyilatkozott meg: Csehszlovákia 1930-ban mondta fel a korábban Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést, s ezzel a kisantant kapcsolatok ellenzőit igazolta. A terv ettől függetlenül is erős kétségeket kell hogy ébresszen, hiszen a magyar mezőgazdaság kiviteli problémáinak megoldását aligha szolgálhatta volna. Logikus volt viszont, éppen a mezőgazdasági export miatt, hogy az ellenzék bizonyos megértéssel fogadta a kormány németországi tárgyalásait, azt remélve, hogy az általuk annyit támadott olasz szerződéssel szemben megkönnyíti a magyar mezőgazdasági termékek értékesítését.11 Tartós megoldást azonban csak a Duna-medence országainak és Nyugat-Európának a gazdasági együttműködésétől reméltek. A Tardieu-tervet ezért a legnagyobb rokonszenvvel fogadták 1932-ben, és úgy látták, az „Magyarország számára talán az egyetlen lehetséges utat mutatja arra, hogy a pénzügyi kibontakozáshoz és a gazdasági fellendüléshez eljusson".1 2 Ε terv s a hozzá való csatlakozás tökéletesen beillett a liberálisok általános koncepciójába, a francia orientáció hagyományos sürgetésébe, ők, akik a Páneurópa-mozgalom meggyőződéses hívei voltak, a Tardieu-tervet e program részének tekintették. Auer Pál elnökletével 1932 februárjában nemhivatalos bizottságot hoztak létre (Comité Permanent pour Rapprochement Economique des Pays Danubien), amelyben osztrák, csehszlovák, román, jugoszláv politikusok, közéleti személyek vettek részt, jórészt liberálisok, szabadkőművesek.13 A „magyar válság" további okát abban látták, hogy az államhatalom szisztematikusan beavatkozott a magángazdaságba, akadályozta annak normális működését. Ez a liberálisok régi sérelme volt és korábban főként az adópolitika, valamint az ipari termelő "Uo. 244-247. Bródy Ernő. Elmondta azt is, hogy felfogásukat teljesen osztja a Cobden Szövetség. 'Napló, 1931-1935.1.88. s köv. Rassay Károly. 10 OL Κ 510. XI. 262., 264. A földművelési, igazságügyi, közgazdasági, közlekedési, pénzügyi bizottság együttes ülése 1930. jún. 23. Sándor Pál. 11 Újság, 1930. nov. 23. Berlin felé (vezércikk). Nov. 25. Amit Berlintől várunk (vezércikk). -További szempontjuk az volt, hogy a Németországból fenyegető politikai veszedelemnek, a hitlerizmus térhódításának a gazdasági válság az oka. Az lenne tehát az ésszerű, ha a különböző országok, főleg Franciaország, mindent megtennének a német gazdasági élet normalizálására. Uo. 1931. aug. 11. Gyorssegély. 1 J Esti Kurír, 1932. ápr. 28. Közgazdasági Kurir c. melléklet. Olasz orientáció? (vezércikk). A lap 1932 januárjától szinte naponta foglalkozik a Tardieu-terwel. Ld. még: Márkus: A Károlyi Gyula-kormány 231. s köv. Juhász 11/2. fej. 1 3 Kövics Emma: Páneurópa-koncepció az 1920-as években. Párttörténeti Közlemények, 1976. 4. sz.-és l. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesség a XX. században. Bp. 1977. IV. fej. Stephen Borsody: The Triumphy of Tyranny. The Nazi and Soviet Conquest of Central Europe. London. 1960. 56.
