Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3
40 TILKOVSZKY LORÄNT taktikailag nem lenne célszerű a sürgetés: „azt a benyomást kelthetné a kormányban, hogy kételkedünk szándékai lojalitásában".6 2 Augusztus 8-án, a bukaresti magyar követség egyik jelentése nyomán, amely az erdélyi szászok elzárkózását panaszolta az ottani magyar kisebbséggel való együttműködés elől, Bethlen utasítására a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Khuen-Héderváry, azzal a Berlinbe továbbítandó kéréssel fordult Welczeckhez, hogy a német kormány szólítsa fel a romániai német kisebbségi vezetőket egy bizalmas, kívülről nem mutatkozó kapcsolat-felvételre a magyar kisebbségi vezetőkkel. Welczeck azt állította, hogy csak igen csekély befolyást gyakorolhatna a német kormány az érzületükben és eljárásukban igen függetleneknek ismert szászokra, akik teljesen érthető módon távoltartják magukat az irredenta politikát űző magyarokkal való együttműködéstől, hiszen az könnyen kitudódhat, s akkor annak a veszélynek tennék ki magukat, hogy elveszítik a románok által részükre biztosított nagyobb kulturális szabadságot. A romániai németeket — szászokat és svábokat - nem a német, hanem a magyar kormány vehetné rá leginkább a kisebbségi együttműködésre, mégpedig éppen a magyarországi kisebbségi rendelet nagyvonalú végrehajtásával.63 A rendelet iskola-paragrafusaihoz készített végrehajtási utasítás (110478/1923. VULa.VKM.sz. rendelet),6 4 amely augusztus végén jelent meg, nem elégítette ki a németeket. Szándékosságot láttak abban, hogy közvetlenül az új iskolaév kezdete előtt jelent csak meg, s így alkalmazása gyakorlatilag máris egy évi késedelmet szenved. Sérelmesnek találták, hogy a tiltakozások ellenére a szülők állásfoglalása dönt abban a kérdésben, hogy a kisebbségi népiskolák három — az anyanyelvet az oktatásban különböző mértékben alkalmazó — típusa közül a községben melyiket választják, nem pedig az 1920. évi népszámlálás most, 1923 júliusában közzétett anyanyelvi statisztikai adatai a mérvadók, amelyek az előző népszámlálás megfelelő adatainál valóban kedvezőbbek. A német sajtó most már éles támadásra készült, aminek Welczeck azzal vette elejét, hogy figyelmeztette Berlint: nem látja célszerűnek, hogy ezzel most nehezítsék Bethlen helyzetét, aki a kisantant képviselőivel folyó genfi tárgyalásain a Magyarország számára létszükségletet jelentő külföldi kölcsön megszerzése érdekében nem utolsósorban a kisebbségi rendeletére és végrehajtási utasítására hivatkozva igyekszik leszerelni azok ellenzését. A több napig Budapesten tartózkodó, de szintén Genfbe tartó Ammende útján, aki Bethlent már korábbról személyesen ismerte, tudomására hozta a magyar miniszterelnöknek ezt a német sajtót mérséklő lépését, amiért a hazaérkező Khuen-Héderváry a miniszterelnök köszönetét tolmácsolta neki. Mint mondotta, Bethlen gróf el van szánva arra, hogy mind a kisebbségi rendelet, mind annak végrehajtási utasítása adódó fogyatékosságait kiküszöböli, és azok korrekt végrehajtását adott esetben ki fogja kényszeríteni a szemlátomást makacs alsóbbfokú tisztségviselőknél.6 5 Ammende egy feljegyzése szerint a német kisebbségek október 7-én Berlinben tartott bizottsági ülésén, amelyen Romániából Rudolf Brandsch, Jugoszláviából Stefan Kraft vett részt, szóba került a Bethlen-féle kisebbségvédelmi rendelet, és olyan határozat 6 2 PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 3. Welczeck jelentése. Bp. 1923. aug. 8. 6 3 Uo. 64 A rendelet részletes ismertetése: Bellér: i. m. 269-270. 6 5 PA AA, Pol Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 3. Welczeck jelentése. Bp. 1923. okt. 14.
