Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3
38 TILKOVSZKY LORÄNT kisebbségek létjogosultságát, és azt a svábot, aki német voltát hangsúlyozta, szinte hazaárulóként kiközösítették". Az értekezlet eredményeivel azonban korántsem voll elégedett, s elfogadhatatlannak tartotta, hogy Bleyer az 1868. évi törvényt bíráló Gratz ellen fordulva, megmaradt e törvény talaján. Az előtte is a velük tárgyaló magyarok udvariasságáról és az őket ért megtiszteltetésről lelkendező Bleyert és Gündischt azza vádolta, hogy hagyták magukat elvakíttatni, és nem szálltak síkra kellő elszántsággal a német egyesülési szabadságért, amit pedig a követség mint elengedhetetlen, első éi legfontosabb követelést jelölt meg. Bleyer és Gündisch megalkuvó magatartása következ tében magyar részről most arra hivatkozhatnak, hogy a magyarországi németség követe lései mérsékeltebbek, mint amelyeket követsége útján a német kormány támaszt veiül· kapcsolatban. Welczeck erélyesen közölte Bleyerékkel, hogy „a magyarországi németel· itteni vezetőit, éppúgy, mint eddig, a követségnek kell céltudatosan irányítania, s ezer irányítás alól semmiképp sem vonhatják ki magukat". Rávette Bleyert, lépjen összekötte tésbe Klebelsberggel, és „mondja neki azt, hogy érettebb megfontolás és sok magyaror szági némettel folytatott megbeszélés alapján precizíroznia kell álláspontját, és egy tör vénytervezet közzétételét kéri, olyan világos végrehajtási utasításokkal, amelyek értei mezése nem az egyes főispánok vagy szolgabírók belátására lesz bízva". Welczeck e május 20-i jelentése jóval kevesebb bizalmat előlegez Klebelsbergnek. mint Bethlennek, aki végtére is erdélyi szászok közt növekedett fel, és szász iskolába is járt. De „hogy a magyar kormány már csak az elcsatolt területek magyar kisebbségeinek kezelésére való tekintettel is tenni akar, és ha Bethlen gróf kormányon marad, tenni is fog valamit, nem kétséges; most azonban itt az ideje, hogy verjük a vasat, amig meleg. Ehhez az eddigi tapasztalatok alapján biztosítanunk kell a magyarországi németség itteni képviselőinek legintenzívebb együttműködését" - zárul a jelentés.5 6 A Külügyi Hivatalnak a budapesti német követséghez intézett május 27-i számjel· távirata szerint, ha Bethlen bukik, az a Gömbös-féle soviniszta erőknek kedvez. Némei érdek tehát, hogy Bethlent minden erővel támogassák. Ennek egyik módja lehetne, ha Berlinből arra utasítják a Magyarországtól elszakított területek német újságjait (Temes varer Zeitung, Kronstädter Zeitung stb.), hogy melegen szóljanak Bethlen nemzetiségi politikájáról, és ítéljék el Gömbös soviniszta magyarosító tendenciáit. Welczeck május 29-! választávirata határozott nemet mondott erre a felvetésre, azzal, hogy „okát majd szóban' adja elő Berlinben.5 7 A budapesti német követ ezen szóbeli referátumát nem ismerjük, a Külügyi Hivatal június 4-i, Koch prágai német követhez intézett utasításából azonban kitűnik, hogy Welczeck azzal érvelt: a német kisebbségi kérdésben tanúsított magyaror szági ellenállás immár jelentősnek mondható megpuhulását vétek volna nem kihasználni további nyomás alkalmazásával, amelynek leghatásosabb eszköze a szomszédos országok német kisebbségének elutasító magatartása a magyar kisebbséggel való együttműködés kérdésében mindaddig, míg a magyarországi németek helyzetének rendezése meg nem történik. A Bethlen esetleges bukásával és Gömbös hatalomra kerülésével kapcsolatos 5 6 PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 3. Welczeck jelentése. Bp. 1923. máj. 20. - A kövt Ludwig Teutsch révén úgy értesült, hogy Klebelsberg, aki miniszteri autóján személyesen vitte Bleyert az értekezletre, képviseló'i mandátumot is kilátásba helyezett a magyarországi németsf körüludvarolt vezetőinek. 5 7 OL Filmtár, 10937. doboz, 460060-1. A Külügyi Hivatal számjeltávirata a budapesti némi követséghez. Berlin, 1923. máj. 27.;Weiczeck választávirata 1923. máj. 29.
