Századok – 1978
TÖRTÉNETI IRODALOM - A nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumai 1945-1976 (Ism.:Izsák Éva) 383
TÖRTÉNETI IRODALOM 383 az érzelmi demonstrációk, a hagyományos lengyelbarátság menyilvánulásai. De még ha sikerült volna is közös nevezőre hozni a magyar politikát, az osztrák koncepció akkor is megbukott volna, hiszen a lengyel kérdést valójában nem Bécsben és Berlinben, még kevésbé Budapesten oldották meg, hanem a Monarchia háborús veresége és az Októberi Szocialista Forradalom győzelme után előállott nemzetközi helyzetben a diplomáciai tárgyalóasztaloknál. Hogy a krakkói konzervatívok kötélszakadásig ragaszkodtak az osztrák variációhoz, annak hosszú törtönelmi oka van. Az autonóm Galícia olyan kedvező feltételeket nyújtott a lengyel uralkodó osztályoknak, amilyenekkel egyetlen más övezetben sem rendelkeztek a lengyelek. Ez volt az a belle époque, melynek meghosszabbítását remélték a bekövetkező béke viszonyai között, ez volt az a nosztalgia is egyben, amely a galíciai lengyel társadalmat még később is oly szoros érzelmi szálakkal fűzte az egykori Monarchiához. Ami a politikai előrelátást illeti, a napló is azt bizonyítja, hogy a lengyel társadalom osztrákbarát fele az utolsó pillanatig áltatta magát a Monarchia győzelmével. A jövő Lengyelországát illetően nemcsak az választotta el az antantbarát nemzeti demokratákat a krakkói és lwówi konzervatívoktól, hogy az egyik az antant győzelmét remélte, a másik a központi hatalmakét, hanem az is, hogy a krakkóiak a három megszállott lengyel övezet legelmaradottabbját szerették volna ott látni az egykori Habsburg Monarchia keretében, míg a nemzeti demokrácia a gazdaságilag fejlettebb területek jegyében remélte az új Lengyelország talpraállítását. De hogy müyen legyen ez a Lengyelország külső és belső viszonyait tekintve, ebben nem volt tiszta elképzelés. A krakkói Nemzeti Főbizottság magyarországi küldöttje 1916-ban kijelentette Andrássynak, hogy a lengyelek maguk sem tartják lehetségesnek egy önálló, teljes Lengyelország felállítását. A történelem két év múlva rácáfolt erre a kishitűségre. A napló azzal az érdekes tanulsággal szolgál, hogy a lengyel kérdés - hasonlóan az 1830-as és 1860-as évekhez - az első világháború idején is afféle integrációs szerepet töltött be a magyar társadalomban: egyetlen kérdésben képes volt a legkülönbözőbb pártok s elvek embereit tömöríteni. Dabrowski könyve ehhez bőséges névsorral szolgál: Andrássy Gyula, Berzeviczy Albert, Ugrón Gábor, Zichy Aladár, Giesswein Sándor, Nyáry Albert, Rákosi Jenő, Zsembery István, Huszár Károly, Bárczy István, Földes Béla, Batthyány Tivadar, Nagyatádi Szabó István, Marczali Henrik adnak egymásnak kezet a lengyelek megsegítésének szándékával. Kovács Endre A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOM DOKUMENTUMAI 1945-1976 (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1977. 616 1.) Társadalmi és kulturális fejlődésünk örvendetes velejárója, hogy megnőtt a nemzetközi kommunista mozgalom, a tudományos szocializmus aktuális kérdései iránt érdeklődők száma. Ezt mutatja többek között az is, hogy az utóbbi időben évente átlagban több mint 2,2 millióan vettek részt a marxista-leninista képzés különböző formáiban. így a Kossuth Könyvkiadó „A nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumai 1945-1976" megjelentetésével, nemcsak a szűkebb szakmai közvélemény, a párt és állami oktatásban résztvevők, hanem egy szélesebb olvasótábor igényeivel is számolhatott. A dokumentumkötet kiadásában a nagy érdeklődés mellett nyilvánvalóan szerepet játszott az akadémiai nívódíjjal kitüntetett „A nemzetközi munkásmozgalom története 1945-1974" (Kossuth Könyvkiadó, 1975) közönségsikere is. A dokumentumkötet szerkesztői (Harsányi Iván, Szántó György, Fencsik László) és munkatársai (Horváth Jenő, Johancsik János, Stemler Gyula, Vigvári András) a kötet összeállításánál arra törekedtek, hogy a különböző tankönyvekben, monográfiákban és memoárokban leírt történelmi eseményeket a dokumentumok tükrében is ábrázolják, valamint bemutassák a nemzetközi kommunista mozgalom eszmei és politikai fejlődését az elmúlt három évtizedben. A kötet 82 dokumentumot, illetve dokumentumrészletet közöl öt fejezetben, ezen belül kronologikus elrendezésben. A könyv első része a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásain közösen elfogadott határozatokat, második része pedig általános jellegű dokumentumokat tartalmaz. A két
