Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Hitchins; Keith: The Nationality Problem in Austria-Hungary. The Reports of Alexander Vaida to Archduke Franz Ferdinand's Chancellery (Ism.: Szász Zoltán) 379
379 TÖRTÉNETI IRODALOM vált a jobbágyok egyéni gazdálkodása és így a jobbágyárvák feletti gyámkodással is többször találkozunk. A jobbágyárvákkal való bánásmódot Degré az osztályharc egyik eszközeként szemléli: a jobbágyárvákat egyszerűen kifosztotta az, aki a szokás, majd törvényadta jogánál fogva hatalmat gyakorolt felettük: a földesuruk. A kifosztás módja a földesúr érdekeinek alakulásával változott. A nagy uradalmak keletkezése idején, amikor be kellett telepíteni a török által elhagyott nagy puszta földeket, a földesurak gyámság útján is munkaerő biztosítására törekedtek. Mikor elfogytak az uratlan birtokok, új robotosokat igyekeztek a földesurak a robotolásra képtelen árvák telkeinek elvételével szerezni. Végül, amikor befektetés céljából pénztőkére volt szüksége, az árvák vagyonát pénzzé téve, a pénz kezelését vonta magához. Az eredmény a gyámolt árvák szempontjából ugyanaz volt: vagyonuk csorbulása, sokszor elvesztése. A jobbágyárvákat ismertető fejezet kiegészítéseként megjegyzem, hogy a 18-19. században már több uradalomban (pl. a herceg Esterházy hitbizományban) vezettek árvakönyveket, mely az elhalt nevét, a halál dátumát, a hagyatéki leltárt tartalmazta. Az árvakönyvbe beírták az árva ingatlan és ingó vagyonát, ebből levonták az adósságokat (pl. a temetési költséget, az uradalmi taksát stb.), az így létrejött egyenleg után névszerint felsorolták az árvákat. Minden esetben feltüntették az árvakönyvek a gyámok nevét. Ε korszakban egyre gyakrabban fordult elő, hogy a jobbágyárvák vagyonát árverés útján eladták, az ebből befolyt pénzt az uradalmi árvapénztárba (pl. Keszthelyen) vételezték be, illetve - városi mintára — kamatra kihelyezték. A kamatokat az árvák tartására fordították. Ha a gyám magát az árvavagyont kapta kezelésre, a birtokkormányzati szervek (rendszerint a tisztiszék, mint pl. a prímisi uradalmakban,vagy a tiszttartó, mint pl. a palotai uradalomban) a 18. század második felétől gyámi számadást követeltek. Mindez azonban nem ellentétes Degré Alajos könyvének alapvető mondanivalójával: osztálytársadalmakban a gyámság lényege nem az árvákról, hanem sokkal inkább az árvavagyonról való gondoskodás. Ez állott a munkát záró 1877:XX. tc. középpontjában is. Kállay István KEITH HI TC HINS: THE NATIONALITY PROBLEM IN AUSTRIA-HUNGARY. THE REPORTS OF ALEXANDER VAIDA TO ARCHDUKE FRANZ FERDINAND'S CHANCELLERY. (Leiden. E. J. Brill. 1974. XVIU + 188 1.) A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁGON. VAJDA SÁNDOR JELENTÉSEI FERENC FERDINÁND FŐHERCEG IRODÁJÁHOZ A Studien zur Geschichte Osteuropas sorozat 18. kötete olyan forráspublikáció, amelyik a történeti kutatás elől hosszú időn át elzárt, s éppen ezért sok találgatásra okot adó Ferenc Ferdinánd hagyatékba nyújt betekintést. Keith Hitchins, az erdélyi román nemzeti mozgalom avatott és szorgalmas kutatója ezúttal a századforduló utáni erdélyi román politikai élet egyik kiemelkedő egyéniségének, Vajda-Voevod Sándornak a trónörököshöz, pontosabban a trónörökös katonai irodájának vezetőjéhez, Alexander Brosch von Aarenauhoz írt leveleit és jelentéseit teszi közzé az 1906 áprilisa és 1910 novembere közötti időszakból. Vajda-Voevod ahhoz a modern román polgári politikus gárdához tartozott, amelyik a századfordulón szakított a Román Nemzeti Párt addigi, a teljes elszigetelődés veszélyével fenyegető passzivista politikájával, s a nyílt parlamenti és parlamenten kívüli harc útján törekedett a románság nemzeti jogainak megvédésére és kibővítésére. A szabadelvű párt 1905. évi választási veresége után került kapcsolatba Ferenc Ferdinánd körével, elsősorban annak politikai tanítómesterével, Max Wladimir Beck-kel, a későbbi osztrák miniszterelnökkel. Ferenc Ferdinánd először 1907 februárjában fogadta őt, mivel a dinasztia mellett a parlamentben harcosan kiálló Vajda különösen felkeltette a trónörökös (illetve Brosch) érdeklődését, ö lett a Belvedere és a románok közötti kapcsolat kialakítója és fenntartója. Keith Hitchins a trónörökös hagyatéka, továbbá a más kutatók számára hozzáférhetetlen Vajda-Voevod hagyaték alapján a bevezetőben részletesen ismerteti Vajda szerepét, s jelzi a jelentések
