Századok – 1978
TÖRTÉNETI IRODALOM - Szkrinnyikov; R. G.: Ivan Groznij (Ism.:Szvák Gyula) 364
364 TÖRTÉNETI IRODALOM A kitűnő munka talán kiegészíthető volna még egy olyan összefoglalással, amely ismertetné, hogy a magyar államszervezés mennyiben hatott ki a határvédelemre. Nézetem szerint a fejedelemség korában inkább etnikai határvédelemről beszélhetünk, amikor is a csatlakozott népek etnikumuk fenntartásával látták el egy nekik kijelölt területen a határvédelmet, míg István király intézkedése nyomán a határvédőket is az új intézmények keretei közé osztották; nagyrészüket a határvárak ispánjai alá rendelték, kisebb részük a királyi udvar szervezetében kapott helyet. Ha ez a változás Göckenjan művéből nem is derül ki kellő súllyal, a munka szinte teljes anyaggyűjtésével és jó csoportosításával kitűnő áttekintést adott az egész kérdéskörről, ami nélkülözhetetlen bevezetésül fog szolgálni a jövőben a kérdés iránt érdeklődő külföldi kutatóknak, de hazai történészek is haszonnal forgathatják. Alkalmassá teszi erre 22 apróbetűs oldalra terjedő bibliográfiája is, melyben szinte minden, a kérdéssel % foglalkozó könyv és dolgozat megtalálható. Györffy György I . JA.FROJANOV: KIJEVSZKAJA RUSZ. OCSERKI SZOCIALNO-EKONOMICSESZKOJ ISZTORII. (Leningrad, Izd. Leningradszkogo Universzityeta. 1974. 158 1.) A KIJEVI OROSZORSZÁG. GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK I I. Ja. Frojanov könyve a kijevi Oroszország gazdasági és társadalmi problémáival foglalkozik az állam megalakulásától kezdve (9. sz.) a feudális széttagoltság bekövetkeztéig (12. sz.), nem kronológiai, hanem tematikus csoportosítást követve. Az első részben az obscsina-földtulajdon (obscsinnoje zemlevlagyenyije), a nemzetség (verv') és a család (drevnyerusszkaja szemja) helyzetét és fejlettségi fokát vizsgálja az adott időszakon belül. A második részben a nagybirtok (krupnoje zemlevlagyenyije) gazdasági berendezkedését elemzi a szerző, és külön-külön foglalkozik a nagybirtok különböző típusaival (fejedelmi, bojári, egyházi). Végül pedig a nagybirtok kialakulásának folyamatába és annak különböző módozataiba nyújt betekintést. A harmadik részben a függőségben levő rétegek helyzetét és egymáshoz való viszonyukat elemzi. A kijevi állam gazdasági-társadalmi felépítésével, politikai helyzetével foglalkozó művek már eddig is szép számmal láttak napvilágot; mindezeket figyelembe véve a szerző álláspontját a korábbi nézetekkel (alapvetően B. D. Grekov: A kijevi orosz állam. Moszkva, 1953) vitatkozva fejti ki. Grekov koncepciójában és kutatási módszerében azt kifogásolja, hogy elsősorban olyan tényezők kimutatására koncentrált, amelyek a kialakuló feudalizmust jelzik, és kevésbé foglalkozott a bomló ősközösségi viszonyokra visszavezethető jelenségekkel, valamint a rabszolgatartás jellegével és mértékével. Tehát mindazok a problémák, amelyek e munkában felvetődnek, egyetlen kérdésre, az oroszországi feudalizmus genezisének bonyolult folyamatára keresnek választ. A szerzőnek a bevezetőben megfogalmazott véleménye szerint: „Azon történészek sorába tartozunk, akik azt tartják, hogy a feudalizmus genezise olyan probléma, amely a legközvetlenebb módon kapcsolódik a magánjogon alapuló nagybirtok keletkezéséhez és növekedéséhez. Következésképpen a feudális földtulajdon adott formájának fejlettségi foka tükrözi a feudalizálódás mértékét a kijevi Oroszországban" (12.1.). Az első fejezet általánosabb kérdéseinek vizsgálatából arra a következtetésre jut a szerző, hogy a kijevi Oroszországban, annak gazdasági-társadalmi struktúrájában a feudalizmus előtti tényezőknek lényeges szerepe volt. A nagybirtoknak a feudalizmus fejlettsége szempontjából meghatározó jellege mint eleve elfogadott kritérium, és a feudalizmus előtti társadalom maradványai együttesen befolyásolják Oroszország gazdasági-társadalmi arculatát, ezért a következő témakör Frojanov könyvében -logikusan - a nagybirtok helyzete és fajtái. A szerző végső megállapítása az, hogy az adott periódusban az uralkodó osztály bármely rétegének (fejedelem, bojárok, egyház) anyagi javai között legnagyobb jelentősége az ingóságoknak (dvizsimije cennosztyi) van, a nagybirtok, azaz a belőle származó jövedelem csak másodlagos. A nagybirtok létrejöttében pedig - Frojanov véleménye szerint - a
