Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3

34 TILKOVSZKY LORANT A Telekivel Berlinben folytatott beszélgetések közül, amelyek a magyarországi német kérdést érintették, az egyikről Fritz Klein, a Deutsche Allgemeine Zeitung szerkesztője készített bizalmas feljegyzést. Ε szerint Teleki különbséget látott a jugoszláviai és a csonka-magyarországi németek helyzete és követeléseinek indokoltsága között. Egy grazi professzor véleményére hivatkozva arról beszélt, hogy kétfajta kisebbség van: a jugoszláviai németek pl. „kényszerkisebbség", ezzel szemben a magyarországiak „önkéntes kisebbség". Az utóbbihoz tartozóknak csak annyiban kell nemzetiségi jogokat biztosítani, amennyiben azt maguk kívánják.s 0

Teleki szerint a régi Magyarországon egyedül az erdélyi szászoknak volt nemzeti öntudatuk és ebből kifolyólag nemzeti követeléseik; a Németország különböző vidékeiről betelepedett svábok közt valójában sohasem volt nemzeti összetartozás-tudat. Csonka-Magyarországon pedig ma már többé-kevésbé elmagyarosodott németek élnek, s nagyon helytelen, hogy „a német nemzeti munkában'' ilyen elveszett etnikai területek visszaszerzésére helyezik a súlyt. Ellenséggel szemben ez természetes, baráttal szemben azonban nem szabad ezt tenni, mert veszélyezteti a barátságot. Annak Teleki nem mondott ellent, hogy magyar részről mégiscsak számításba kel venni a német kisebbséggel szembeni pozitív nemzetiségpolitikai lépések szükségességét a2 elcsatolt területek németségének visszavonzása szempontjából, s azt is elismerte, hogy 1 magyarországi német mozgalom vezetői jóval mérsékeltebb követeléseket támasztanak mint a magyarok az elcsatolt területeken, ám az volt a véleménye, hogy Bleyerék „nag; lelkesedéssel, de kevés ügyességgel vették kezükbe az ügyet". Steuer és Bleyer rég személyes ellentétein kívül erre vezette vissza a német kormánybiztos lapjainak (Neue Politisches Volksblatt, Die Wochenpost) panaszolt éles támadásait; a német jelöltek telje választási vereségével kapcsolatban pedig azt mondotta, hogy azért Bleyerék elsősorbai önmagukat okolhatják, bár elismeri, hogy „Gömbös, mint a választások irányítója, hiba kat követhetett el, mert ő vezérkari őrnagy volt, és nincs semmi közigazgatási ismerete'1 A Bethlen és Gömbös közti belpolitikai ellentétekre vonatkozó kérdésekre kikerülte választ; mindössze azt jegyezve meg, hogy „Gömbös akciójának igen csekély jelentőség« van".5

1 Teleki május 8-án látogatást tett Loeschnél, a Deutscher Schutzbund elnökénél, hoj informálódjék Németország kisebbségvédelmi nem-hivatalos külföldi propagandája felő Loesch jelentése erről így számolt be a német külügyminiszternek: „Bepillantást engec tünk neki egy külön előkészített, igen gazdag anyagba, és megegyeztünk egy bizonyc együttműködés irányvonalaiban. Nem titkoltuk előtte égető érdeklődésünket a magya országi németség és annak kisebbségvédelme iránt, hanem aláhúztuk azt." Teleki azonba e témát illetően kitért az eszmecsere elől, s így Loesch az őt Bethlen különlegf megbízásából hivatalosan felkereső Papp Antal volt államtitkárral tárgyalt. Papp tájéko tatta őt a készülő kisebbségvédelmi rendelkezésekről, majd panaszolta, hogy a német sajl újabban nem támogatja Magyarország külföldi propagandáját. Loesch erre azt válaszolt fajta katonai konvencióhoz kellett volna vezetniük. Túlzás volna azonban őt kifejezetten francia-ba nak, illetve német-ellenesnek minősíteni. Opportunista balkáni államférfi, teljesen európai műveltség 50

E koncepció későbbi továbbfejlesztése Paul Teleki·. Traditionelle, freiwillige, und Zwangsr derheiten. Pester Lloyd, 1931. febr. 17. 51 PA AA, Pol. Abt. 11 ..Ung. Politik 6. Bd. 3. F. Klein: Vertraulicher Bericht. Berlin, 1923.1 12.