Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3

NEMETORSZÁG ÉS A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG 33 Bethlen gróf a kisebbségvédelem kérdésében őszintén vélekedik, s hogy nincs szándékában az ügyet dilatórius kezeléssel zátonyra juttatni. Csak az tűnik előttem kétségesnek, megvalósíthatók lesznek-e ezek az ígéretek a túlzó nacionalisták ellenére, illetve, hogy nem fogják-e őt ezek már előbb megbuktatni?'"'8 1923 május elején Berlinben tartózkodott Teleki Pál volt miniszterelnök, ekkor „a magyar külföldi propaganda főnöke", hogy mint jeles geográfus, az őt tiszteleti tagjává választó Német Földrajzi Társulat meghívására előadást tartson. Valójában azonban politikai céljai voltak útjának; nem utolsósorban az, hogy közvetlenül tájékozódjék a magyarországi német kisebbséggel kapcsolatos németországi felfogásról, s hogy „tőle telhetőleg megszépítse a magyar kisebbségi politikát". A német Külügyi Hivatalban a szolgálattételre oda beosztott eddigi budapesti német követségi titkár, Braun von Stumm május 5-én feljegyzést készített Cuno kancellár, Rosenberg külügyminiszter, és mindazok informálására, akik Telekivel érintkezésbe kerülnek. Ε feljegyzés arra mutat rá, hogy a magyar kormány Németországnak tett ismételt ígéretei ellenére, amelyeket Magyarország közvéleménye elől elhallgatnak, nincs előrehaladás a német kisebbség ügyében, sőt iskolahelyzete tovább romlik, Steuer kormánybiztos pedig most már egy új hetilapot (Die Wochenpost) is kapott ahhoz, hogy még jobban kiterjeszthesse rágalomhadjáratát a német vezetők ellen. „Ilyen körülmények között nehéz hinni a magyar javaslatok őszinteségében" — állapítja meg a feljegyzés, majd azt hangsúlyozza, hogy „az az együttműködés, imelyre a magyarságnak a birodalom és az elcsatolt területek németsége részéről szüksége /an elcsatolt testvéreik érdekében, Magyarországgal szemben a nyomás hatékony eszközélek bizonyul". Azt ajánlja ezért, hogy Telekivel szemben ugyanazt az álláspontot képviieljék németországi beszélgetőpartnerei is, mint amelyet az imént megválasztott 8 jugoizláviai német képviselő újvidéki deklarációja szögez le: „Amíg Magyarország szándékosan :s rendszeresen megtagadja a kulturális jogokat a több mint 540 000 főnyi svábtól, észünkről sem várható semmiféle részvétel a 3 millió elszakított magyar sorsában, még cevésbé valami különös szimpátia a magyar integritás-gondolat iránt, amelynek megvalóulása — a visszanyert Baranyában szerzett tapasztalatok alapján — ismét csak a svábok zázezreit szolgáltatná ki az alig elkerült magyarosítási veszélynek. Egyébként az együttnűködés lehetetlen egy saját ügyében kompromittált partnerrel, akivel szemben már a nagyarországi szlovák kisebbségek is fellépnek." A feljegyzés szerint szükséges lesz Teleki rófot nyomatékosan figyelmeztetni a papiros-ígéretek elégtelenségére és a halogató nanőverek káros voltára.49 4 8

PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 3. Welczeck jelentése. Bp. 1923. ápr. 29. - A lentés szerint egy osztrák minta szerinti pénzügyi ellenőrzés terve adott esetben jól jövó' alkalmat yújthat az Ebredó' Magyaroknak arra, hogy a Bethlen-kormányt megbuktassák, és Gömböst juttassák atalomra. - Welczeck jellemzése Bethlenről: Kifejezésmódjában inkább angolszász, mint magyar — yugodt, megfontolt, komoly, szűkszavú, de céltudatos. Erdélyi szászok közt történt nevelkedése emlátomást hatással lehetett gondolkodása józanságára, és a realitások tudomásul vételére nevelte. 4 9

PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 3. Orientierung über die Persönlichkeit und den weck des Aufenthalts des Grafen Teleki in Berlin. 1923, máj. 5. - Teleki berlini tartózkodásának ilódi céljai közé sorolja, hogy szükség esetén felléphessen Bethlen grófnak a nagy-antant fővárosaiba tt utazását illetően Berlinben netalán észlelhető nem kívánatos kombinációk ellen. Jellemzése Telekiül: erdélyi arisztokrata, egyike a legravaszabb magyar politikusoknak. Vezette a „gödöllői szerződés" íven ismert ügy tárgyalásait Franciaországgal, amelyeknek Magyarország javára szóló jelentékeny itár-kiigazítások és Franciaországot illető közlekedéspolitikai jogok mellett végső soron egy bizonyos 3 Századok 1978/1