Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3
32 TILKOVSZKY LORÄNT viszonyok azon sajátosságára utalt, hogy itt a németség a politikai életben sohasem játszott külön szerepet, és parlamenti képviselői mindig a külünböző magyar pártokhoz tartoztak. Hangsúlyozta, hogy most is van néhány német képviselő a magyar parlamentben, s név szerint hivatkozott Wild képviselőre, aki — teljesen az ő német választói szellemében — nyílt levelet intézett a Pester Lloyd március 31 -i számában Gömböshöz, állást foglalva sovinizmusával szemben. Végül Bethlen köszönetet mondott a német felfogás közléséért, és kijelentette, hogy kész tovább folytatni e szóbeli eszmecserét, annak teljesen privát jellege fenntartásával. Stumm benyomása szerint „barátságos közléseink meggyőzhették a miniszterelnököt arról, hogy Németország nem engedi magát orránál fogva vezettetni, és megoldásra tör". Még mindig vannak ugyan tisztázatlan kérdések, s óvatosságra int Bethlen ismeretes hajlandósága és képessége arra, hogy kényes kérdéseket húzzonhalasszon. De a miniszterelnök most már egyre inkább elkötelezi magát ígéretei teljesítésére, ha határidőt nem is jelöl meg. Bíztató jelenség, hogy Bethlen az utóbbi időben eredményesen igyekszik megszabadulni a Gömbös körüli soviniszta elemek nyomásától és befolyásától. A magyarországi német kisebbség kérdésében kielégítő megoldás azonban nem érhető el tartós német nyomás nélkül; ezért a Bethlen által is célszerűnek mondott megbeszélések folytatása mellett szükség van arra is, hogy alkalmas nem hivatalos személyiségek révén, mint Bernstorff gróf, német részről befolyást gyakoroljanak a magyar kisebbségi politikát külföldön hivatalosan folytató személyiségekre is.4 7 Az új budapesti német követ, Hans Welczeck, 1923. április 29-i jelentése szerint Bethlen miniszterelnöknél néhány nappal korábban tett bemutatkozó látogatása során a német kisebbség kérdéséről is szó esett. Bethlen kijelentette, komolyan fáradozik azon, hogy elhárítsa ezt a szerinte egyetlen akadályt, amely még útjában áll a tradicionális német—magyar barátság általa mindig szorgalmazott bensőségesebbé tételének. A német kormánynak a magyarországi német kisebbségre vonatkozó kívánságai teljesülni fognak. A tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll; tárgyalásába be fogják vonni a magyarországi németség legkiválóbb képviselőit. Várható, hogy még ebben az évben törvényhozási vagy rendeleti úton megjelennek azok a határozatok, amelyek a magyarországi német kultúra védelmét és fejlődését biztosítani fogják. A követ köszönettel fogadta e kijelentéseket, és hangsúlyozta, mily erős Németországban és az utódállamok németségénél a magyarországi német testvérek sorsa iránti érdeklődés, s ezzel a magyar kormánynak számolni kell. Azt mondotta Bethlennek, hogy a német kormány az ő miniszterelnökségét a kisebbségi kérdésben tett ígéretek teljesítése, s egyáltalán a régi német-magyar baráti kapcsolatok megszilárdítása és fejlődése garanciájának tekinti. Bethlen ugyanis vázolta Welczeck előtt azokat a veszélyeket, amelyek a jobboldali radikálisok részéről fenyegetik „a magyar viszonyokhoz képest liberális" kormányprogramját, s egyenesen katasztrófának minősítette, ha a Gömbös-Héjjas-Prónay-klikk kormányra kerülne. Ezeket az embereket politikai analfabétáknak nevezte, akik minden szomorú tapasztalat ellenére semmit sem tanultak, s a jövőben sem fognak tanulni semmit. A követ azon kérdésére, hogy vannak-e eshetőségei a jobboldali radikálisok hatalomra kerülésének, Bethlen kitérő választ adott. Welczeck a Külügyi Hivatal számára így összegezte benyomásait: „Szeretném hinni, hogy 41 PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 3. Stumm jelentése. Bp. 1923. ápr. 3.
