Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Simon V. Péter: A Nibelungének magyar vonatkozásai 271
282 simon v. péter Míg ugyanis a bizánci történetírók Hildicoban csupán az orgyilkost látták, Gudrun alakja sokkal többet jelent a germán krónikásnak: a törzsi bosszú végrehajtóját, amit már az is igazolni látszik, hogy nevének puszta hangzása Gunther, Giselher és Gibich, a burgund hősök rokonává avatja.37 Már Prosper Aquitanius hírt ad az Attila ellen elkövetett merényletről, mégpedig a burgundok pusztulásával kapcsolatban. Chronographus Saxo már határozottan törzsi konfliktusra céloz, amennyiben kijelenti: Attila erőszakkal ragadta el a burgund királylányt, apját pedig megölte — Hildico tettét tehát a vérbosszú törvénye parancsolja. Saxo elbeszélése nyilvánvalóan a monda hatása alatt áll, a valóság elemei között támadt réseket régen kitöltötte a nép meseteremtő képzelete. Az északi monda viszi tovább a tudós hagyomány szálát és regél Hildico-Gudrun véres tetteiről. Német földön azonban a monda összeolvadt egy másik, ugyancsak kialakulóban levő iiagyománnyal magába fogadta a Brünhildéről fennmaradt emlékeket.3 8 A mondafejlődés harmadik szakasza röviddel a Nibelungének végső kialakulása előtt következett be. Ekkor ruházta fel az ismeretlen költő, vagy a nép képzelete Kriemhildét Brünhilde hagyomány őrizte jellemvonásaival, s ötvözte eggyé a két nőalak sorsát. A monda eme utolsó átalakulásának motívumai mindmáig a kutatás legvitatottabb kérdései közé tartoznak. Kurt Wais 39 a magyar hagyományt tartja a Kriemhildmonda alapjának. Nézete szerint a magyar huntörténet, amelyben Kriemhilde a német mondától feltűnően eltérő szerepet kap, Kriemhilde alakváltozásának döntő tényezője. Miután a következő fejezetben részletesebben is kitérek erre a kérdésre, itt csupán annyit jegyeznék meg, hogy az a kísérlet, amely a Nibelungének egyes elemeit a magyar hunmondából származtatja, nem érheti be csupán a gesztákban lejegyzett hun történet elemzésével. A monda magyar változatának csaknem valamennyi sajátosan magyar, az európaitól eltérő eleme egy tőről fakad: a huntörténet keletkezési idejének viszonyait tükrözve színezi át a monda készen kapott alapanyagát olyan sajátosan magyar motívumokkal, amelyekre az európai hun monda korábbi fejlődése semmiféle magyarázattal sem szolgálhat, s amelyek csupán a középkori magyar történet vizsgálata révén interpretálhatóak megnyugtatóan. Talán még Gizella királynő történeti szerepe idézhető fel leginkább — amint azt Hóman Bálint is bizonyítani igyekezett —, ebben az összefüggésben. A bajor hercegnő 37 Willmanns: Der Untergang der Nibelungen. Abh. der Kg. Ges. der Wiss. zu Göttingen. PhKI. Nf. 7. 1903. Nr. 2. 3 * A Briinhild-monda történeti magvát Gregor von Tours és Fredegard krónikái tartalmazzák. Brunhild, az ifjú nyugati gót királylány 565-ben ünnepélyes lánykérés után nőül ment Sigiberthez, az egyik frank királyság urához. Férje három, majd két testvérével együtt kormányozta Chlodwig részekre szakadt birodalmát. A testvérek egyike, Chilperich, és annak asszonya, Fredegund súlyosan megsértették Sigibertet, s talán még inkább Brunhildet. A kirobbanó merowing testvérharc tizedik esztendejében Sigibertet Fredegund által felbérelt orvgyilkosok megölték, s maga Brunhild is szorult helyzetbe került. Unokájánál, Theoderich burgund királynál talált menedéket. Theoderich Brunhild biztatására háborút indított Austrasien királya ellen, s azt családjával együtt legyilkoltatta. A birodalom egyéb részei ellen folytatott harcok során végül Brunhild is fogságba esett. Ellenségei kegyetlen kínzások közepette végeztek vele (Hugo Kuhn: Brunhild und das Kriemhildlied. Tübingen. 1953). 39Kurt Wais: Frühe Epik Westeuropas und die Vorgeschichte des Niebelungenliedes. Tübingen. 1953.
