Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3
22 TILKOVSZKY LORÄNT lapokban elhelyezett újabb inteijúi épp úgy, mint Steuer kormánybiztos feltűnően propagált helyzetfelmérő útjai a német településterületeken. A követség értesülései szerint Steuer nem a német lakosság, hanem a megyei hatalmasságok és legfeljebb a községi elöljárók véleményére volt kíváncsi, s a kulturális szükségletek felmérését mellőzve, csupán a gazdasági természetű kívánságok iránt érdeklődött, természetesen magyar nyelven.31 Bleyer és Gündisch viszont a magyarországi németség gazdasági és kulturális igényeit egyaránt szem előtt tartva — mint Stumm már október 12-én jelentette —,azzal a kéréssel fordult a német kormányhoz, hogy importáljon 20 000 hektoliter bort a magyarországi sváb termelőktől: a haszon egy részét az itteni németség ,.kulturális megtartására" fordítanák. A berlini Külügyi Hivatal támogatta a kérést a birodalmi élelmezési és mezőgazdasági minisztériumnál (Reichsministerium für Ernährung und Landwirtschaft).3 2 Gündisch, aki 1922. október 22-én Bécsben részt vett a Keleti-tenger és a Feketetenger közti államok német kisebbségi politikusainak egy titkos konferenciáján, mint a budapesti német követségen elmondotta, hazatérve rögtön kihallgatást kért Bethlentől, akire — anélkül, hogy a konferenciáról konkrét adatokat szolgáltatna, - azzal akart a magyarországi német mozgalom érdekében hatni, hogy a konferencia résztvevői nagy csalódottsággal és feltűnő nyomatékkal tették szóvá: az elnyomott német kisebbségek mindenütt messzemenően több jogot élveznek, mint a baráti Magyarországon, ahol a német lakosság asszimilációra van ítélve, s emiatt különösen a szomszédos országok némel kisebbségei, amelyek a magyarországi németekkel az új, elválasztó határok ellenére összekötve érzik magukat, elégedetlenek, olyannyira, hogy lehetetlennek tartják as együttműködést a magyarokkal. Bethlen egyelőre nem talált ugyan alkalmat Gündiscl fogadására, de hasonló irányban igyekezett befolyásolni a magyar miniszterelnököt októ ber 27-én Bernstorff gróf, német diplomata, a Népszövetségi Ligák Uniója központ tanácsának budapesti ülésszaka alkalmával.33 Változás azonban még műidig nem mutat, kozott: tovább folyt az iskolák magyar tannyelvűvé tétele, a német öntudatú lakossá) zaklatása (pl. a bormérési engedélyek megvonásával), a névmagyarosítási akció (pl. i katonatisztek körében) stb. Mivel a Szociáldemokrata Párt szót emelt a kormánynál „i vidéki hatóságoknak az országra rossz fényt vető és a kisebbségvédelemnek ellentmondc eljárása" ellen, s Országos Német Bizottsága szervezésében többhelyütt tiltakozó gyűlé sekre is sor került, Bleyerék az egyik októberi vasárnapon a Sváb-hegyen maguk is gyűlés akartak tartani, de azt kellett tapasztalniuk, hogy „amit a szociáldemokratáknak -(szerintük) — minden további nélkül engedélyezni szoktak, nekik üres kifogással megti) tották".34 Az volt a legutóbbi nemzetgyűlési választások óta különösen sokat hangozta tott véleményük, hogy a magyar politika a szociáldemokratákkal szemben elnézőbb, min az ő keresztény jobboldali német nemzetiségi mozgalmukkal szemben.3 5 31 PA AÁ, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 2. Stumm jelentése. Bp. 1922. okt. 17. 3 2 PA AA, Pol. Abt. II. Politik 25. (Deutschtum im Ausland), Bd. 1. Stumm jelentése, Bp. 192: okt. 12. 3 3PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 3. Aktenauszug. Budapesti német követség 192 okt. 27-i jelentése. 34 PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 2. Stumm jelentése. Bp. 1922. okt. 17. 3 5 PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 5. Bd. 3. Fürstenberg jelentése. Bp. 1922. júl. 20. -szociáldemokratákkal szemben alkalmazott ekkori tényleges politikára ld. Pölöskei Ferenc: Horthy hatalmi rendszere 1919-1922. Bp. 1977. 199-200.
