Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110

újkori muzeológia 135 Tanulmányunkban igyekeztünk szem előtt tartani, hogy egy tudományág a tudományok rendszerében csak akkor képes megtalálni helyét, ha tisztázza elméleti (metodológiai) és szakmódszertani (metodikai) specifikumait. Ε specifikumok teljességre törekvő feltárása és megfogalmazása rendszeres elméleti eszmecserék és nem utolsósorban a konkrét kutatói tevékenység további erősödésének eredménye lehet csak. Mégis ahhoz, hogy a történeti, illetve újkortörténeti muzeológia e fejlődési folyamatát valószínűleg jelentősen felgyorsító egyetemi képzési szak a korábbi kezdetek után, azok tapasztalatait hasznosítva, majd egységes tantervkoncepció alapján megindulhasson, szükségesnek látszik megkísérelni e specifikumok közül néhányat megfogalmazni, az eddigi elméleti szakirodalom és kutatási anyag alapján összegezni. Tanulmányunk épp ezért igyekszik az újkortörténeti muzeológiához kapcsolható számos tudományelméleti kérdés közül (muzeológia és történeti muzeológia, történeti muzeológia és régészet, néprajz viszonya stb.) csak azokat megragadni, amelyek megítélésünk szerint a legerőteljesebben domboríthatják ki e tudoitt utalni: Tanulmányok az új- és legújabb kori történeti muzeológia kérdéseiről c. kötetre (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Füzetei - továbbiakban MMMF. - Szerk. Esti Béla. 2. szám), mely közli a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya körkérdésére („az új- és legújabbkori, valamint munkásmozgalom-történeti muzeológia elvi és gyakorlati problémáiról") beérkezett válaszokat (Dávid Lajos, Fancsovits György, Gerelyes Ede, Györffy Sándor, Kilián István, Mészáros Vince, Szabó László és Szabó István, Vörös Károly tollából), s az ezen előtanulmányokat használó elvi igényű tanulmányra Hetés Tibortói („Az új- és legújabbkori történeti muzeológia néhány kérdéséről és tudománypolitikai célkitűzéseiről"). Ez utóbbit megvitatta a múzeumigazgatók országos értekezlete Kecskeméten 1972. március 29-30-án. (Rövid összefoglalását adja Múzeumi Közlemények 1972. 1. száma 149-15,3). Ezt kiegészíti több ponton Wellmann Imre: Hozzászólás a múzeumigazgatók kecskeméti konferenciáján elhangzott referátumhoz (in. MMMF. 1973. 1. sz. 86-90 ).- Emellett sokban hasznosíthattuk Vörös Károly úttörő jellegű írásait (Gondolatok a művelődéstörténetről. Valóság 1966. 6. sz. 28-34., Néhány szó a történeti muzeológiáról. Századok 1965. 885-892 ), melyek egyrészt határozottan hangot adtak már korábban a „történeti szempontok" érvényrejuttatásának a muzeológiában, másrészt több részletkérdést (mindenekelőtt a tárgy szerepe a szellemi kultúra történetének megismerésében, annak közvetítésében) tisztáztak a kultúrtörténeti kutatómunka számára, s egyben lehetővé teszik, hogy az ott érintettekkel itt külön ne foglalkozzunk. Mindezek után úgy éreztük, akkor fogjuk fel helyesen megbízásunkat, ha nem a - születése körülményeiből eredően egyébként is nem egységes és egyenetlen - szakirodalom valamiféle összefoglalására törekszünk, hanem a felvetett (vagy nem érintett) kérdéseket tudományelméleti szempontból tesszük vizsgálat tárgyává. Itt a történettudománynak a nemzetközi történetelméleti irodalomban kialakuló általános ismeretelméleti (episztemológiai) szempontrendszerére építhettünk, s ezt kiegészítő saját kutatásainkra. Megkísérelve ezt alkalmazni a történeti muzeológiára, több ponton csak megerősíthettük azokat az eredményeket, melyeket a részletek tekintetében az eddigi szakirodalom felmutathat. Ugyanakkor néhány szempont végiggondolása több olyan kérdést vetett fel a szerző számára is, melyeknek feldolgozására sem az eddigi történetelméleti szakirodalom nem nyújt megfelelő alapot, sem azok kidolgozására saját eddigi kutatásai alapján nem érzi magát hivatottnak („segédtudományok"—újkori segédtudományok; „tárgyi emlék"-adat-tény viszonya; néprajz—régészetműtörténet viszonya a történettudományhoz [a történeti muzeológiához]; kultúra történetében az anyagi és szellemi kultúra egysége stb.). De ismerve a tudományos nézetek egymásraépülő, egymást kihívó fejlődésbeli tulajdonságát, a praktikus célkitűzéseken - tantervkoncepció kidolgozásán - túl, nem is szántunk a még 1976-ban elkészített tervtanulmány közreadásának több szerepet, mint esetleg újabb, a részletkérdésekben is mélyebbre hatoló, vagy talán más elméleti alapot kereső további kérdésfeltevések indikálását.