Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
Glatz Ferenc: ÚJKORI MUZEOLÓGIA MINT TÖRTÉNETI FORRÁSTAN ÉS KULTÚRTÖRTÉNET I. Muzeológia, történeti muzeológia, újkortörténeti muzeológia A tudományok történetében természetes jelenség, hogy az egyes szaktudományok differenciálódásának előrehaladásával először maga a tudományos tevékenység gyakorlata alakul ki, ehhez lassan intézmények (folyóiratok, bizottságok stb.) jönnek létre, s a szinte észrevétlenül megszületett új tudományág már fel is cseperedik, amikor a tudomány napi gyakorlatának elméleti kérdései először megfogalmazódnak. Majd előtérbe kerül az igény: a tudományos gyakorlat — mint önálló tudományág — helyét tisztázni a tudományok eddigi hierarchiájában. Lényegében hasonló esetnek tekinthető a „muzeológia", illetve a „történeti múzeológja" mind határozottabb izmosodása az utóbbi évtizedek tudományosságában. S ahogy a nekirugaszkodások egy-egy újabb tudományág és a „rokon" vagy „társ"-tudományok viszonyának kijelölésére, majd a tudományág metodológiai és metodika kérdéseinek kidolgozására általában a tudományág fejlődését is mutató intéz ményesedésével (egyúttal kutatási területeinek szükségszerű körvonalazásával) hozhatók összefüggésbe, úgy nem véletlen, hogy a történeti muzeológia (illetve újkortörténet: múzeológia) esetében is „a mindig nagyot markolás"-nak tűnő összegezést az intéz ményesedés egyik legdöntőbb fejlődési pontjához érkezés, az oktatási tárgyként valc kodifikálás igénye keltette fel. Ez a sürgető igény késztetett bennünket arra, hog) vállalkozzunk bizonyos alapkérdések összegezésére, illetve — ha gyakran csak hipotetiku: igénnyel is - megkíséreljük néhány elméleti és módszertani szempont kifejtését.* *Az elmúlt évek során hosszú viták és alapos-szorgos elméleti igényű munkák, tanulmányok előtanulmányok előzték meg annak az egyetemi szintű képzési szaknak új alapokra helyezését melynek tervkoncepcióját, a Minisztérium felkérésére jelen sorok szerzője megkísérelte felvázolni. Kiindulópontunk azok az „Irányelvek" voltak, amelyek az MSzMP KB Agit.prop. Bizottsági határozatának előkészítéseként a Művelődésügyi Minisztérium kiadásában megfogalmazódtak (Irányelvek a kapitalizmus és a szocializmus korszakával foglalkozó történeti muzeológia fejlesztéséhez. 1973). Ezek határozták meg a „kapitalizmus és szocializmus történetével foglalkozó muzeológia" tematikai és kronológiai kereteit (1848—49-től kezdődően: az új és legújabb kor politikatörténete; a társadalom, a termelés és a kultúra története; a munkásosztály létrejötte, fejlődése; helytörténet). Ezeket a kereteket figyelembe véve a jelen dolgozat azt tekintette feladatának, hogy egyrészt tovább, konkrét kérdéskörökre bontsa mindazt, amit a korábban említett dokumentum előkészítői éí szerzői általános formába öntöttek, másrészt keresse azt az egységes tudományelméleti alapvonalat melyre a képzésben is majd helyet kapó szaktudományos ismeretegyüttes köre - természeteser további előkészítések után - felépíthető lehet. A munkában nagy könnyebbséget jelentett, hogy az utóbbi években a hazai szakirodalom töbl tanulmányban tárgyalta az újkori muzeológia általános kérdéseit. Ezek közül csak néhányra szeretnénl
