Századok – 1978

FOLYÓIRATSZEMLE - Morgan; Wallace: A „Szabadság Fiai"-nak harca a Bélyegtörvény ellen 1765-66-ban 1211

FOLYÓIRATSZEMLE 1211 A kapitalista országokban is megnövekedett a téma iránti érdeklődés, s a legkülönbözőbb szemléletű történészek és egyháztörténészek kezdtek vele foglalkozni. Egy részük (az amerikai Friesen, Peachy, Spitz, ill. a nyugatnémet Koch, Lohse, Nipperdey, Becker) a marxista álláspontot többékevésbé megközelítő felfogásra jut. Megjegyzendő azonban, hogy sok polgári történész csak a 20-as években megjelent munkák adatait, koncepcióját fogadja el, s az új eredményekre, a korszerű feldolgozásra való törekvés igénye nélkül írja publikációit. Münzer munkáit - többek közt - angolul és olaszul is megjelentették. 1968 óta Japánban is publikáltak néhány tanulmányt. (Tanaka). Az NSzK-ban 1947 és 1974 között kiadott jelentős publikációk közül 45 egyháztörténeti munka. A nyugati egyháztörténészek jelentős része torz és leegyszerűsített Münzer-képet ad. Műveikben a metafizikus elemek uralkodnak. Steinmetz rámutat arra, hogy a szocialista országok egyháztörténészei nem szakadnak s nem is szakadhatnak el a realitásoktól (utal az NDK-beli Brauer, Kirchner, Müller, Rogge és Ullmann munkásságára). Az egyháztörténészek főként Luther és Münzer eszmeiideológiai, teológiai kapcsolatait, a Münzernél jelentkező misztikus és apokaliptikus elemek szerepét vizsgálják. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a Münzerre hatást gyakorolt ótestamentumi eszmék elemzése. Az NSzK-ban megfigyelhető a kérdés tanulmányozásának szociológiai és filozófiai irányzata is. (P. Meyer, M. Weber, Κ. Mannheim). Steinmetz a továbbiakban Bensing, Werner, Kirchner, Honemeyer, Szmirin s a maga kutatásai alapján árnyalt képet rajzol arról a társadalmi, ideológiai talajról, amelyből Luther, ill. Münzer munkássága kinőtt, összehasonlítja a két nézetrendszer és a reformáció két útja közötti hasonló, ill. eltérő vonásokat. Különböző társadalomfelfogásuk, harci színtereik mellett nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy míg Lutherre nagy hatást gyakoroltak Pál apostol római levelei, valamint az occamista késői skolasztika tanai, addig Münzer humanista beállítottságú volt, korán kezdett foglalkozni a kereszténység forrásaival, egyháztörténettel és az ótestamentummal. így tehát eltérő teológiai áramlatokkal találkoztak. A szerző e részben mélyreható teológiai, ideológiai, társadalmi analízist ad, s alátámasztásul a filológiai elemzés módszerét is alkalmazza. Ε vizsgálódását összekapcsolja a társadalmi, gazdasági háttér megfejtésével. (Zeitschrift für Geschichtwissenschaft, 19.75. 6. szám, 666-685. l.) Ν. Β. WALLACE MORGAN: Α „SZABADSÁG FIATNAK HARCA A BÉLYEGTÖRVÉNY ELLEN 1765-66-ban A szerző a tizenhárom észak-amerikai gyarmat függetlenségi háborújának előtörténetéhez szolgáltat érdekes adalékot. Vázolja azokat a gazdasági és társadalmi tényezőket, amelyek közvetlenül hozzájárultak a gyarmatok függetlenségi mozgalmának kibontakozásához. A hétéves háborút (1756-63) lezáró párizsi békeszerződés (1763) Anglia számára vezető szerepet biztosított Észak-Amerikában, mivel Franciaország kénytelen volt átadni Angliának északamerikai szárazföldi birtokait. Az akkori brit miniszterelnök, George Grenville hathatós intézkedéseket sürgetett a Brit Birodalom újjászervezése és az angol kereskedők észak-amerikai érdekeinek biztosítása céljából. Ε célok az 1763. évi királyi proklamációban realizálódtak, amely megtiltotta az Alleghany-hegységtől nyugatra fekvő földek elfoglalását s az indiánok földjének elvételét. Az angol kormány arra törekedett, hogy az Atlanti-óceán menti betelepített sáv és az Alleghany-hg. között elterülő földek (frontier) benépesítésének ösztönzésével az angol burzsoázia számára újabb érdekszférát (mint a szerző írja: további beruházási lehetőségeket) biztosítson. Ezzel Morgan egy a szakirodalomban kevésbé hangsúlyozott tényezőre mutat rá (más szerzők a nyugati expanzió megtütását inkább az adóbegyűjtés, a gyarmati kereskedelem és ellenőrzés szempontjaival magyarázzák). A törvény az angol szőrmekereskedőknek az Indiánokkal folytatott üzleti tevékenységét is biztosítani kívánta. A szerző rámutat arra is, hogy a rendelkezés széles gyarmati társadalmi rétegek reményeit zúzta szét. A Pontiac vezette indiánfelkelés miatt 10 000 főnyi angol sereget vezényeltek Észak-Amerikába, 14 Századok 1978/6