Századok – 1978

TÖRTÉNETI IRODALOM - Budapest története IV. Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Ism.: Kállay István) 1202

1202 TÖRTÉNETI IRODALOM 1202 haditervet készített elő. I. Miklós birodalmával szemben. Ekkor a brit vezetés Franciaország ellen használta fel a cárizmust, kihasznáiva az uralkodó konzervatív érzelmeit. A gazdasági harcban elért győzelem, és a hibát hibára halmozó cári diplomácia támogatása biztosította végül is Nagybritanniának a politikai győzelmet a második török-egyiptomi krízis során. Sikerült megváltoztatni az 1831-es megállapodást; a nemzetközi kontroll lehetőséget adott Londonnak az Oszmán Birodalom belügyeibe való beavatkozásra. A nagyhatalmak ellenőrzése lényegében brit ellenőrzést jelentett. így sikerült Londonnak jelentős mértékben visszaszorítani egyszerre Párizs és Pétervár befolyását is. Ám úgy érezzük, hogy a szerző nem támasztotta alá kellőképpen az angol befolyás mindenhatóságára vonatkozó tételét. Az Oszmán Birodalom sorsában döntő változást hozott az 1839-1841-es válság. A kísérlet az európai hatalmak segítségének megszerzésére Egyiptom teljhatalmú uralkodójával, Mohamed Alival szemben, önmagában bizonyítja a szultáni politika illuzórikus voltát. A török diplomácia önnön sorsát a nagyhatalmak kezébe adta. cserébe a feudális uralom megőrzését remélve. A területi kérdések rendezésében - lényegében megmaradt a birodalom egysége - elért eredmények ellenére Törökország külpolitikai helyzete rosszabbodott. A krízis éveiben megerősödő nemzeti felkelések pedig szintén gyengítették a szultán hatalmát. A londoni konferencia aláírása után még szélesebb út nyílt a nagyhatalmaknak a közel-keleti politikai és gazdasági behatolás számára. Korábban Egyiptom autonómiájának, Mohamed Ali hatalmának elismerése a nemzeti arab állam létrejöttét segítette. A Közel-Kelet nemzetei szempontjából a krízis után kialakult helyzet a fejlődés megakadását jelentette. Anglia és Franciaország beavatkozása Libanon és Szíria belügyeibe a katonai és politikai módszerek széles skáláját alkalmazva, további kolonialista terjeszkedést hozott magával. A nagyhatalmak beavatkozása megakasztotta a nemzeti arab államok szerveződésének folyamatát. Mivel a londoni konferencia nem tudta véglegesen megoldani a keleti kérdést, a nagyhatalmak még élesebben szembekerültek egymással; ez magában hordozta egy újabb válság - a későbbi krími háború - kialakulásának lehetőségét. A recenzeált mű külön érdeme, hogy jelentős űrt pótol és további kutatások kiindulópontjául szolgálhat. Az orosz kolonialista terjeszkedésnek csak gazdasági-katonai gyökereit tárja fel, a felépítmény szféráit és a 18. század II. hatalom „neobizánci" terveire visszanyúló törekvéseket elhanyagolja. Lakatos Mária BUDAPEST TÖRTÉNETE A MÁRCIUSI FORRADALOMTÓL AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOMIG BUDAPEST TÖRTÉNETE IV. Szerkesztette Vörös Károly. Írta: Spira György és Vörös Károly. (Budapest, 1978. 809 1.) Fővárosunk történetének két forradalom által határolt hetven éves szakaszát fogja át Budapest történetének IV. kötete. A bevezető rész a forradalmat győzelemre vivő, újjászerveződő, harcra készülődő majd az ellenség kezén levő és a forradalomtól búcsúzó várost mutatja be. Az epilógus 1848 céljainak egyszerű beteljesítésénél sokkalta messzebb mutató forradalom, a Monarchia végleges darabokra hullása, a feudalizmus utolsó maradványainak felszámolása felé való elindulás. A két esemény közti hetven esztendő alatt, melyet a kötet négy részre (a forradalmi ország szíve 1848-1849, Pest-Budától Budapestig 1849-1873, a fővárostól a székesfővárosig 1873-1896 és a világváros útján 1896-1918.) osztva tárgyal, a testvérvárosokból európai szintű nagyváros, Magyarország igazgatási, gazdasági és kulturális központja lett. A magyar függetlenségi harc leverése nem jelentette a polgári forradalom vívmányainak eltörlését is. A győztes Habsburgok sem tudták azoknak az erőknek az érvényesülését maradéktalanul visszaszorítani, amelyek 1848-ban már elég erősek voltak a polgári átalakulás kiharcolására. Ezeknek az