Századok – 1978

FOLYÓIRATSZEMLE - Horváth Zoltán: A jobbágy világ alkonya Sopron megyében (Ism.: Vörös Károly) 1199

TÖRTÉNETI IRODALOM 1199 mértéktartóan tárgyilagos. A válogatás arányosnak tűnik, a nem közölt részek tartalmáról is tájékoztat a függelékben. Ha a most közreadott négy év anyaga tett ki egy kötetet, úgy látszik, hogy egy legalább tíz kötetes válogatott kiadás valósulhat így meg. Más kérdés, hogy a magyar szempontból kiváltképpen érdekes részeket a jelen válogatáson túlmenó'en is kívánatos volna teljes egészében megismerni. - Az első kötet jó adottságai nyomán úgy látjuk, hogy mind egyetemes, mind speciális magyar történelmi és irodalmi összefüggésben, sok hasznosítható új adalékot ígérnek a további, mihamarabbra várt kötetek. Gyenis Vilmos HORVÁTH ZOLTÁN: A JOBBÁGYVILÁG ALKONYA SOPRON MEGYÉBEN (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1976. 344 1., 95., 1 térkép) Horváth Zoltán munkája sajátos műfajt képvisel: átmenetet a forrásközlés, az adattár és a történeti monográfia között. Első részében Sopron város 8 úrbéres falujának a feudális kötelékekből való kibontakozását mutatja be. A második rész a megye egyes községeinek társadalmi és gazdasági viszonyairól számol be az 1848-at megelőző és követő időszakban. Ennek során táblázatos kimutatások ismertetnek meg bennünket az egyes községek népességszámának, úrbéres birtokviszonyainak, a terményjáradék szolgáltatása formáinak, az úrbéresek 1847-48. évi adószolgáltatásának, az 1778. és az 1845. évi gabonatermésnek, a földterület mennyiségének és az állatlétszámnak a 18. század 60-70-es éveiből (jórészt 1778-ból) és az 1840-es évek végéről, az 50-es évek elejéről származó hivatalos, részben adózási célú összeírásokból vett, összehasonlítva bizonyos fejlődést vizsgálhatóvá tevő számszerű adataival. Ezután 1848. és 1851. évi iparstatisztikai kimutatásokat kapunk, valamint az országos és hetivásárok 1851. évi lajstromát. Végül a megye összefoglalónak nevezett, valójában azonban ismét csak nagyon töredezett, csak néhány kérdést érintő ismertetését olvashatjuk három (részben egy 1843. évi térképhez az 50-es évek elején fűzött s még a 18. századi leíró statisztika, illetve inkább országleírás módszereivel készült ismertetés alapján. A harmadik rész nem más, mint 236 helység valamennyi pecsétjének szabatos leírása: magukat a pecséteket a 29-95. sz. melléklet igen jó fotókon be is mutatja. Végül egy Függelék részint a 19. század első felének Sopron megyei statútumaiból közöl szemelvényeket, részint közli az 1848-49-ben elesett Sopron megyei katonák neveit, majd a községek névváltoztatásáról, egyesítéséről, illetve új községek alapításáról ad névjegyzéket. Már a tartalom e felsorolása is alkalmas érzékeltetni: mind műfaját, mind mondanivalóját nézve Horváth Zoltán munkájának jelentőségét és értékét akkor tudjuk helyesen és pontosan lemérni, ha tudomásul vesszük a könyv alapvetően adattár voltát, s ennek megfelelő — korántsem alacsonyabb, csak más — mértéket alkalmazunk. így ui. láthatók lesznek a kötet igen figyelemreméltó értékei s ezáltal jelentősége is. Nem csupán formalitásból soroltuk fel ui. a kötet tartalmát. Figyelmesen végigolvasva a tárgyak sorát, láthatjuk, hogy az így nyújtott felvilágosítások több szempontból is nagyon értékesek. Jelentőségét az összeállításnak először az adja meg, hogy sokféle adatsorának már pusztán tárgyait felsorolva is bepillantást kapunk a jobbágysors egyfajta mechanizmusába, meghatározóinak rendszerébe, az úrbéres birtokviszonyoktól az adószolgáltatáson át az állatlétszám alakulásáig és a hetivásárokig. Másodikként nem kevésbé jelentős a sokféle összeállítás mindegyikének egységesen viszonylag nagy területre: az egész Sopron megyére kiterjedő volta. Ez már lehetőséget nyújt a belőlük kideríthető jelenségek szabályszerűségének vagy esetlegességének megállapítására - ami az említett mechanizmus értékelése szempontjából nem csakély fontosságú. Harmadikként az adatok így Kínálkozó sokoldalú felhasználását nagyban megkönnyíti azoknak világos és jól áttekinthető táblázatokba foglalása. Az a körülmény, hogy e táblázatokban éppúgy, mint a narratív formájú információk esetén is, minden egyes helység következetesen egyazon sorszám alatt fekszik, nagyban megkönnyíti az egyes helységek viszonyainak sokoldalú megismerését is. A jobbágy-