Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Lukács Lajos: A Vatikán és versailles-i kormány kapcsolata az 1871-es Párizsi Kommün időszakában 1142

A VATIKÁN ÉS A VERSAILLES-I KORMÁNY KAPCSOLATA 1153 tessenek a római Kúria védelmében.3

6

Közismert jó politikai érzékét és nagyfokú befolyását, tekintélyét arra használta fel, hogy Thiers kormányelnök és a képviselőház monarchista többsége között közvetítsen, hogy a „társadalmi rend" híveit a felforgató mozgalmakkal szemben egyesítse. Dupanloup püspökről a nuncius megállapítja: „Úgy tűnik, ezen főpap elhatározta, engedelmességet fog tanúsítani a Vatikán irányába. Úgy látszik, hogy ezen szándékát egy, a közeljövőben megjelenő kis műben szándékozik kifejezésre juttatni, melynek célja és lényege — miként ezt mondták nekem — az lenne, hogy egyetértést és szolidaritást juttasson kifejezésre az egyház, a Szentszék, valamint a francia nemzet érdekei között. Amennyiben ez megvalósul, remélhető, hogy befolyása igen előnyösen fog hatni Róma ügyeire."37

Az, hogy a Vatikánban milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a nagy befolyással rendelkező Dupanloup megnyerésének, félreérthetetlenül kifejezésre jut többek között Antonelli államtitkár Chigi nunciushoz intézett 1871. április 15-i leveléből is. Teljes egyetértését juttatja kifejezésre mindazon erőfeszítés vonatkozásában, hogy a kiváló beszédkészségű és tekintélyes orléans-i püspököt megnyerjék a Vatikán számára, hogy a nevezett segítségének biztosításával „sok rosszat hatásosan és gyökeresen orvosolni lehessen". Dupanloupra célozva írja Antonelli: „Mondjon Ön neki meleg köszönetet és fejezze ki elismerését a Szentatya és annak uralkodói jogaihoz való nemes ragaszkodásáért és szeretetteljes hűségéért."3

8

Ami a feladatokat illeti, az államtitkár nagyfokú körültekintésre intette a nunciust, a rendkívüli franciaországgi helyzet sokoldalú mérlegelését ajánlotta, hangsúlyozva, mi szerint „célszerű tehát Dupanloup Monsignore bölcs belátására hagyni a megfelelő óra és körülmények megválasztását a Szentszék jogainak erélyes megvédésére, melyeket lábbal tipornak mindenféle formában és a vallás nagy kárára".3

9 Dupanloup orléans-i érsek magatartásának jelentőségét a Szentszék szemében csak fokozta azon körülmény, hogy Darboynak, Párizs érsekének minden fajta közreműködéséről le kellett mondani. A versailles-iek részéről tapasztalt sorozatos atrocitásokra adott feleletként, 1871. április 4-én a párizsi érseket a Kommün letartóztatta és számos paptársával egyetemben a Mazas börtönbe szállította túszként.4

0

Darboyt — aki Dupanlouppal egyetértésben antiinfallibilista álláspontot foglalt el a vatikáni zsinaton és még a csalhatatlansági dogma megszavazása előtt elhagyta Rómát - a Szentszék a francia ellenzéki papság vezéralakjaként tartotta számon, aki teljesen nyíltan hangoztatta a Vatikán részéről mindig is kárhozatosnak ítélt gallikánus nézeteket. Amennyiben csak IX. Piuson és Antonellin múlott volna, a nagyon is tehetséges és jótollú főpap aligha foglalhatta volna el a francia katolikus egyház legkiemelkedőbb posztját, a párizsi érsekséget.4

1

III. Napóleon császársága alatt Darboy volt a harmadik párizsi érsek, aki a 36Vö. Dupanloup: Nouvelles oeuvres choisies. I-VII. Paris, 1873-74;F. Lagrange: Vie de Mgr. Dupanloup. I—III. Paris, 1883-1884. 3 7

Chigi Antonellinek, Bordeaux, 1871. márc. 10. (ASV. S.St. 1871. Rub. 242. fasc. 2. 1722/1363). 3 'Antonelli Chiginek, Roma, 1871. ápr. 15. (ASV. S.St. 1871. Rub. 165. fasc. 8. 1491). 3 'Uo. 4 "J. A. Foulon: Histoire de la Vie et des oeuvres de Mgr. Darboy archevêque de Paris. Paris, 1889. 507. és köv. 4 Ά. Debidour: Histoire des rapports de l'Église et de l'État en France. 292. és köv.; Ch. Pouthas: L'Église et les questions religieuses en France. 89. és köv. Vö. R. Aubert: Il Pontificato di Pio IX. 449. és köv.