Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097
ERDÉLYI „BOSZORKÁNYPEREK" 1141 Ő maga így vallott legfőbb politikai célkitűzéséről: „Midőn még elsőben úgy mint Erdélyből kiindultam, akkor csináltattam volt egy szablyát, melynek az hivelyét arannyal buríttattam és legelőször akkor kötöttem 'fel a végre, hogy igaz magyar lévén nemzetemnek szolgáljak vele mindaddig, valamíg oldalamról le nem ódozzák." Más leveleiben azt olvashatjuk: „Meggyőzött sokképpen nemzetemhez való igaz affectusom, az nagy istennek igaz tiszteletihez való zélusom, hogy istennek tisztessége mellett nemzetünk szabadságáért kitámadjak." ,Jstenhez való zélusomból, nemzetemhez való szeretetemből én is im felköltem, nem szánom végtére halálomat érettek elfogyatni, mint igaz magyar."139 Kemény János a fejedelmek által megjelölt politikai célokat általánosságban csupán „praetextusoknak" minősítette, mert azok valójában mindig „magok világi hasznokat keresik:".14 0 A Bethlennel szemben álló Eszterházy Miklós 1623 őszén készített memorandumában amellett tört lándzsát: „a magyarok már tapasztalásból tudják, hogy Bethlen nem visel háborút sem a hitért sem a szabadságért... ő egyedül magának keres és a töröknek".14 1 A nagy hivatásérzete és mély hazaszeretete mellett önfeláldozó bátorságáról is nemegyszer tanúbizonyságot tévő Bethlen Gábor egész életműve azt tanúsítja, hogy őszinte hittel, mély belső meggyőződéssel vallott ezekben a levelekben politikai céljairól. Valóban a nemzeti ügy istentől kiválasztott szolgájának érezte magát, akinek a töröktől meg nem szállt magyar föld egyesítése és itt a nemzeti monarchia megteremtése érdekében jól kell sáfárkodnia a reá bízott „tálentumokkal". Egyéni ambícióit szoros egységben látta nemcsak a protestantizmus, de az egész magyar nemzet érdekeivel. Ez a zsoltáros hittel átszőtt szilárd politikai meggyőződés vitte újra és újra, fáradtan, törődött testtel is a göröngyös és oly sok veszélyt, megpróbáltatást rejtő hadak útjára. Olyan célokért, amelyeket ma is a haladás érdekében állóknak tekintünk. Bethlen Gábort magasztos célok hevítették, de mint politikus és hadvezér jól tudta azt is, hogy a sikernek, „az istennek tetsző dicsőség" kivívásának elengedhetetlen előfeltétele a politikai tervek megvalósításához szükséges gazdasági fundamentum megteremtése. Ennek a szolgálatában állt többek között a három „boszorkányperének álcázott „fiskális per" is. Ε sorok írója meri remélni, hogy a „Báthory Gábor szépasszonyok hosszú farsangjának három villó tündén?' ellen folytatott perek hátterének és való történetének a feltárása is közelebb viszi a magyar történetírást a nemzeti múlt teljesebb, igazabb megismeréséhez. 13 'Bethlen szavait ld. TT 1879 455., Bethlen pol. lev. 119., 153. Vö. Hatvani (Horváth) M.: Magyar történelmi okmánytár a brüsszeli orsz. levéltárból és a burgundi könyvtárból. Pest, 1859. IV. köt. 154., vagy TT 1879. 545. Politikai céljai legújabb megítéléséről ld. R. VárkonyiÁ.: i. m. 621., vagy Kosáry D. : Magyarország és Kelet-Európa a XVI-XVII. században. „Valóság" 1973. 9. sz. 33. 14 ° Kemény J.: i. m. 315. 141 Eszterházy M. . . II. köt. 74.
