Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097
1118 NAGY LÁSZLÓ például azoké a szebeni polgároké, akiknek lányait, asszonyait Báthory a korábbi vádak szerint „megszeplősítette", méghozzá erőszakkal. Hasonlóan elmaradt azoknak a királyi Magyarországra szökött, de ekkorra visszatért és az országgyűlésen is jelen levő katolikus uraknak a kihallgatása is, akik már a széki merénylet után ilyen dolgok elkövetésével vádolták Báthoryt a nádornál. Mindez vajon miért maradt el? Miért nem igyekezett Bethlen a vádakat olyan, társadalmilag tekintélyes személyek vallomásaival alátámasztani, akiknek kétségtelenül nagyobb hitelük lett volna a meghallgatottaknál? A perdöntő koronatanúk meghallgatásának az elmaradását semmiképpen sem lehet a puszta véletlen játékának tekinteni. Mint ahogyan azt sem, hogy Török Kata ellen éppen azután kezdeményeztek halálos ítélettel végződő titkos pert „boszorkánykodás" és „vérfertőző fajtalankodás" elkövetése miatt, miután huszti várának helyőrsége meglövöldözte és Máramarosszigetig űzte Bethlennek a vár elfoglalására küldött 300 katonáját.6 2 A kihallgatott tanúk lényegében a Török Katának felrótt cselekmények elkövetésével vádolták Imreffiné Iffjú Katát is. Elmondták, hogy az asszony mely varázsigékkel és milyen varázsszerekkel bűvölte a fejedelmet, de részletesen ecsetelték azt is, hogy hol, milyen körülmények között szeretkezett Báthory Gáborral. Ezek a pikáns részletek fellelhetők az Erdély-trilógia több naturalista jelenetében. A vallomások tanulmányozása során azonban valami méltán szöget üt az olvasó fejébe! Nevezetesen az, hogy ezek a tanúk, akik előtt Imreffiné a legintimebb ügyeit sem szégyenlette, nem tudták volna azt, hogy az asszony a fejedelem nagynénje volt. S nem ismerték ezt a körülményt sem a bírák, sem maga Bethlen, aki pedig 1605 óta többször is megfordult Imreffiék házában? Iffjú Katát ugyanis Török Katától eltérően nem marasztalták el „vérfertőzés" bűntettének elkövetésében, jóllehet ő is vérrokona volt a fejedelemnek! Nem kevésbé különös az sem, amit a Báthory Anna személyét érintő vallomásoknál és azok következményénél tapasztalhatunk. Báthory Gábor testvérhúgát ugyanis a legsúlyosabb bűn elkövetésével vádolták! Az ötvennyolc esztendős Nagy Illés tanú - Bethlen 1613-ban mondott szavait ismételve — azt vallotta, hogy Báthory Gábor „vérfertőző" viszonyt kezdett testvérhúgával is, tudomása szerint még Ecseden létük idején.6 3 Azt tudjuk, hogy Báthory Gábor 1604 végén Ecsedről Kassára ment Bocskai udvarába6 4 és oda csak 1606 utolsó napjaiban tért vissza, amikor viszont a húga már régóta nem tartózkodott ott.6 5 Így Annának, ha igaz volt a tanú állítása, tízesztendős korában 6 2 Báthory Gábort a széki merénylet után elmenekült erdélyi nemesek és a szászok vádolták különféle erkölcsi kilengésekkel. Érdekes, hogy Hídvégi Mikó Ferenc - Bethlen bizalmi embere - nem tud ilyesmikről, s csupán hallomás alapján jegyzi meg, hogy 1610-ben Báthory Gábor Kornis Boldizsár szép fiatal feleségére ,,felgerjedvén, mint ifjú ember szép asszonyokra" (MHHS VII. köt. 184.) A históriáját folytató Bíró Sámuel is csupán a portára menekült Bethlen vádló szavait idézi (uo. 238). S ami még különösebb, a „Báthory Gábor fejedelem idejében Brassó városában beszorult uraknak, nemességnek és magának is az városnak manifestuma minden rendekhez", amely részletesen felsorolja Báthorynak minden kifogásolt cselekedetét, erkölcsi téren csupán azt említi meg, hogy a fejedelem nem él együtt a feleségével, s nem is válik el tőle, holott ilyen bűn miatt az Ur Isten „országokat és tartományokat szokott elveszteni" (uo. 288). Nem tud Báthory erkölcsi kilengéseiről Nagy Szabó Ferenc vagy Segesvári Bálint sem. 63 TT 1891. 327. 6 "Ld. Régi magyar költők tára. Bp., 1959.1. köt. 394. 6 5 Báthory Anna 1605-ben ecsedi Báthory István nővéréhez költözött, bátyja viszont csak Bocskai halála után jött Kassáról Ecsedbe, Bethlen Gábor társaságában.
