Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097
ERDÉLYI „BOSZORKÁNYPEREK" 1107 országgyűlés követei választották őt „féltekben libéré' fejedelemmé. Az Erdély kulcsát képező Várad azonban a török parancsra trónfosztott Báthory Gábor kezén volt, aki a nemrégen kötött szerződés értelmében számíthatott a Habsburg-uralkodó katonai segélyére és nagyobb létszámú lengyel sereg érkezésére is.27 A többi erdélyi vár katonasága is Báthoryt uralta, az ő pártján állott a fegyverforgató székelyek többsége és az 1612-ben némiképpen megromlott kapcsolat dacára Báthory számíthatott a hajdúk nagyobb részére is.2 8 Ezzel szemben az új fejedelem az őt trónra segítő török-tatár hadinépen kívül csupán néhány olyan erdélyi emigránsra támaszkodhatott, akiket Báthory „proscribáltatott" és akiknek emiatt létérdekük volt a Váradon levő trónfosztott fejedelem bukása.2 9 A viszonyra jellemző, hogy még Bethlen sógora, Rhédey Ferenc váradi főkapitány is Báthory mellett nyilatkozott! De tartózkodtak Bethlen támogatásától a szászok is, pedig nekik igazán szoros érdekük fűződött ahhoz, hogy Báthory uralma soha vissza ne térjen.3 0 Az október 27-i váradi merénylet, amely kioltotta a nagy rivális életét, kétségtelenül könnyített valamit Bethlen helyzetén, de korántsem oldott meg minden fölmerült problémát! Sőt a gyilkosság értelmi szerzőségének a gyanúja csak növelte az ellenérzéseket Bethlen iránt.3 1 Napról napra keserűen tapasztalhatta, hogy a vérvád nyomasztó súllyal nehezedik reá, és hogy a meggyilkolt előd árnya óriási akadályként tornyosul politikai elgondolásai megvalósításának az útjában. Ez alkalommal nem tudunk részletesen foglalkozni Báthory Gábor személyének és uralkodásának kortársi megítélésével. Annyit azonban meg kívánunk jegyezni, hogy az utólagosan elteijedt közhiedelemmel ellentétben az erdélyi lakosság széles rétegeiben nagy népszerűségnek örvendett Báthory személye. Ellenségei, gyűlölői nagyrészt a katolikus urak és a szász polgárok közül kerültek ki, akiknek a vádjai eljutottak mind Bécsbe, mind Konstantinápolyba. Az erdélyiek többségéről azonban elmondható, hogy nem osztotta ezeket a nézeteket, sőt Báthory-párti volt. A népszerűség okai között talán első helyen kell említenünk azt a rengeteg adományozást, amely Báthory nevéhez fűződik. A megjutalmazottak többsége ugyan a hajdúk és a székelyek közül került ki, de azért jutott az adományokból számos erdélyi nemesnek is. Az ifjú fejedelem, akinek regénybeli alakjában az irodalomtörténet Móricz Ady-portréját véli felvillanni, szinte a mesebeli királyfi bőkezűségével osztogatta szét nemcsak a „fiskális-jószágokat", de a saját vagyonát is. Ezek az adományozások önmagukban is legendás dicsfénnyel övezték Báthory Gábor 27 Ld. Bethlen pol. lev. 1-3. és Szilágyi S.: Bethlen Gábor fejedelem levelezése. Bp. 1887. -Bethlen lev. - 3-6. 28 Ld. erről többek között: EOE VI. köt. 320., 536-537., és VII. köt. 172-174. 2'Mintegy negyven erdélyi nemes tartozott ezek közé. Az 1612 végén ülésező erdélyi országgyűlés Bethlen Gábort - Géczi Andrással együtt - „fej- és jószágvesztésre" ítélte, kimondva azt is: „ígérjük országul, hogy mi ezeket a fugitivusokat felséged híre és akaratja nélkül soha bé nem fogadjuk közinkbe; sőt ezután lévő legitimus fejedelmeket is arra kötelezzük, hogy grátiút nekik ne adjanak." (EOE VII. köt. 256. 30 Ld. Ko már ο my Α.: i. m. HK 1894. 441-442., Székely Oklevéltár VI. köt. 38-42. 31 Nagy Szabó Ferenc írja Bethlenről: „Hallottam, hogy a subornatiot δ tette volna meg, hagy őtet (ti. Báthoryt) megöljék, de nem tudom bizonyosan - nem mondom." (ETA I. köt. 115.) A székelyföldiek 1614 nyarán arra bíztatták Gábor féltestvérét, Báthory Andrást: bosszulja meg a bátyja halálát Bethlenen, ők mellette lesznek. (EOE VI. köt. 536-537.) A közhangulatra jellemző, hogy Rhédey is sietett magát tisztázni az erdélyi országgyűlés előtt: ő nem vétkes Báthory halálában. CKomáromyA.: i. m. HK 1894. 442.)
