Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097

ERDÉLYI „BOSZORKÁNYPEREK" 1105 Vajon miért nem érdemelte ki csupán ezekkel a szolgálataival a somlyói részbirtokadományt? Hiszen köztudott, hogy a fiatal fejedelem bőkezűen jutalmazta híveit. így például Bethlen Gábor, aki nem állt közeli rokonságban Báthoryval, sokkal több adományt kapott tőle, mint Imreffi.2

2

Igaz, voltak akik emögött is Báthory „buja szándékát" orrontották, mint általában minden adománya mögött. Talán innen eredt a mendemonda is a közel ezernyi szeretőről, ami egy huszonnégy esztendősen meggyilkolt fiatalember életében meglehetősen magas „évi átlagot" tesz ki! Azonban Károlyi Zsuzsanna és Báthory Gábor „intim" kapcsolatára éppúgy nincs bizonyíték, mint Imreffiné és unokaöccse „bujálkodására". Bojthi ez alkalommal is mástól kapott információra alapította vádját. Azt, hogy ki volt ez az informátor, csak sejtjük. Az eddig ismertté vált Bethlen-levelek tanúsága szerint a fejedelem tartózkodott attól, hogy ennek a vádnak a megalapozottságát alátámassza. Igaz, nem is cáfolta az erről szóló pletykákat. Ez ugyanis már ellentétben állt volna az általa kezdeményezett és szentesített 1614-es „boszorkányperében hozott ítélettel. Mielőtt tüzetesebben szemügyre vennénk e per anyagát, ismerkedjünk meg közelebbről annak „harmadrendű vádlott"-jával is. A három asszony közül Bánffy Dénesné Báthory Anna személye ragadta meg legjobban, és serkentette legmerészebb szárnyalásokra Móricz Zsigmond regényírói fantáziáját. Báthory Gábor húgából igazi nagy regényhősnő lett. Az Erdélyi-trilógia lapjain életre kelt a tizenhetedik századi magyar történelem talán legvarázsosabb nőalakja: a sötétszőke hajú, ibolyakék szemű, „ingoványba húzó" szépségével babonázni tudó Báthory Anna. „Milyen volt szőkesége? ", „Milyen volt szeme színe? " — ma már nem tudnánk megmondani. Még azt sem, hogy olyan szép volt-e valójában, mint amilyennek Móricz álmodta őt. A regényalak különben sokkal inkább tizenkilencedik századi, jókais ihletésű hősnő, mint Bethlen-korabeli asszony. Az is több mint bizonyos, ha szép is volt az igazi Báthory Anna, elsősorban nem emiatt vált híressé, hanem származása, de még inkább vagyoni viszonyai miatt. Báthory Anna 1594-ben született, s így az első „boszorkánypere" idején — ellene ugyanis három pert folytattak — éppen huszadik életévét töltötte. Apja, somlyói Báthory István, a hasonnevű lengyel király unokaöccse, 1592-ig a váradi főkapitányi tisztet töltötte be. Ez a meglehetősen hányatott életű férfiú 1601-ben halt meg. Miután Anna édesanyja röviddel az ő születése után meghalt, a két árva, Gábor és Anna 1601-ben ecsedi Báthory István gyámságába került. Féltestvérük, a lengyel anyától származó András — II. Rákóczi Ferenc anyai dédnagyapja — lengyelországi rokonoknál nevelkedett. Miután ecsedi Báthory István gyermektelen volt, örökösévé tette a két árvát. Az örökség feltétele volt viszont az, hogy a katolikus hitről reformátussá áttérített Gábor és Anna református élettárshoz kössék életüket. A gyámatya 1605 nyarán meghalt, s Anna nem sokkal ezután nagybátyja egyik nőrokonához került neveltetésre. Három évvel később az ecsedi Báthory István országbíró végrendeletében foglaltaknak, valamint a közben erdélyi fejedelemmé 2 2

Báthory Gábor 1607 januárjában ecsedi várának kapitányává nevezte ki Bethlen Gábort, neki adományozván Aranyos-Medgyest „maga, felesége és szolgái tartására". 1610 nyarán Báthory a Makrai Pétertó'l hűtlenség címén elkobzott felpestési és egyéb Hunyad vármegyei javak birtokába iktatta Bethlent, majd még az év szeptemberében neki adományozta Déva várát a hozzá tartozó falvakkal. Ld. erről Szilágyi S: Báthory Gábor fejedelem története, 18, TT 1882. 207, Géresi Κ.: A nagykárolyi gróf Károlyi csatád oklevéltára - Károlyi Oklevéltár - IV. köt. 51-65.