Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097
KÖZLEMÉNYEK Nagy László: ERDÉLYI „BOSZORKÁNYPEREK" A POLITIKAI HATALOM SZOLGÁLATÁBAN „Boszorkányhit" a 16-17. században Az 1614. esztendő március havában, „az felséggel az eget verdeső fényes porta" rettegett oltalmában félve megbúvó kicsiny Transylvániában az országgyűlés szigorú törvényt hozott „az nézők, jövendőmondók", és más „örödögi tudományok" tudói és gyakorlói ellen. A zord erdélyi ,.honatyák" ítélete még azokat is sújtotta, „akik Isten kemény parancsolatja ellen azok után járnának is; jövendőitetnének, vásároltatnának velek, avagy azelőtt is azt cselekedték volna". A magyar történetírásban általánosan elfogadott nézet szerint a nem sokkal korábban trónra lépett Bethlen Gábor fejedelem ennek az országos közhangulatnak a nyomására ítéltetett el még ebben az esztendőben „főbenjáró bűnök" elkövetése miatt több főrangú erdélyi asszonyt is. Az elítélteket „boszorkányság", „bűbájosság", „fajtalankodás" és „vérfertőzés" elkövetése miatt marasztalták el. Az 1614-es „boszorkányper" tanúvallomásaiban négy fővádlott neve szerepel: Dengeleghy Mihályné Török Kata, Imreffi Jánosné Iffjú Kata, Bánffy Dénesné Báthory Anna és a néhány hónappal korábban meggyilkolt Báthory Gábor fejedelem neve. A rendelkezésünkre álló adatok tanúsága szerint a három élő személyt nem egyformán sújtotta a büntetés. Török Katát a teljes vagyonelkobzás kimondása mellett halálra ítélték, Iffjú Kata esetében csupán erdélyi vagyonának elkobzását mondták ki, Báthory Anna ellen viszont, jóllehet ő volt a legsúlyosabb bűnökkel vádolva, ez alkalommal nem hoztak ítéletet. Vajon milyen szerepe volt ezekben a „boszorkányperekben" Erdély legnagyobb fejedelmének, akit kora legfelvilágosultabb emberei közé sorol a történettudomány? Szekfű Gyula a fél évszázada megjelent Bethlen-biográfiájában a nagy fejedelem „lelki szövetének szálait" bogozgatva szól erről a perről is. Ε per idején tanúsított magatartásában annak bizonyítékát látta, hogy „barokk kortársainak erényei és nagyvonalú gondolkodás mellett" Bethlennél is megtalálhatjuk a korszak nem egy árnyoldalát is. így például a természetfölötti elemek „betegesen hiszékeny felfogását", amely ebben az időben teijedt el Európában, leigázva katolikusokat és protestánsokat egyaránt. Az 1614-es „boszorkányperében hozott ítélet említésén túl Szekfű hivatkozott arra is: Bethlen oly mértékben hitt a „boszorkányok" hatalmában, hogy első feleségének, Károlyi Zsuzsannának a betegségét a „feslett életű" Bánffy Dénesné Báthory Anna és „boszorkánytársai" művének tulajdonította, akik ellen szigorúan fel is lépett. Fejedelemsége idején Erdélyben éppen úgy égették a „boszorkányokat", akárcsak korábban.1 1 Ld. Erdélyi országgyűlési emlékek - EOE - VI. köt. 413, valamint Szekfű Gy.: Bethlen Gábor. Bp. 1929. 206.
