Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1,091 volt.) Az események így kényszerítették a miniszterelnököt, hogy néhány nappal korábbi szándékain túllépve cselekedjék.6 5 Az általános rendelkezések között természetesen azok voltak talán a legfontosabbak, amelyek a haderő kiállítására, a toborzásra, az újoncok ellátására és összegyűjtésére vonatkoztak. Batthyány perében is nagy súllyal esett latba, hogy a király által nem szentesített — sőt rosszallott — törvényjavaslatot léptette rendeleteivel életbe. A miniszterelnök szeptember 17-én még azzal érvelt a nádornak: úgy intézkedett, hogy „a szükséges katonák ne a törvénynél fogva, hanem toborzás útján állíttassanak ki". De már egy másnap kibocsátott rendeletben 42 ezer főnek 4 évre történő kiállításáról beszél, 19-én pedig olyan utasítást küldött a megyéknek, amely tartalmazta a népesség arányában - 127 lélek után 2 fő - kiállítandó újoncok számát. Vagyis ettől a pillanattól már nem egyszerű toborzásról volt szó, hanem megkezdődött az újoncozás 16 új honvéd zászlóalj számára! Erre utasította a hatóságokat, külön a főispánokat és kinevezett kormánybiztosokat (ez utóbbiak többsége a képviselőkből került ki), sőt még a papságot is igyekezett bevonni. Szeptember 24-re már elkészültek a 15—30. zászlóaljak tiszti kinevezési ajánlatai is. Gondoskodott Batthyány arról is, hogy a népfelkelés szervezéséhez tájékoztatót adjanak ki. így jelent meg szeptember 18-án a miniszterelnök aláírásával az „Utasítás a kormánybiztosokhoz" című nyomtatvány, amely a népfelkelés céljáról és módszereiről elsőként szólt hivatalosan az 1848-as Magyarországon.6 6 Sorolhatnánk még az Eszékkel, Araddal, az erdélyi fejleményekkel, Pozsony biztosításával, a Nyitrába és Trencsénbe betört szlovák felkelők elleni fellépés szervezésével, a kunszentmiklósi, szolnoki és miskolci tartaléktáborok létrehozásával, a folyamatos lőszergyártás biztosításával, a nemzetőrség és honvédség, a hatóságok és kormánybiztosok megannyi problémáival foglalkozó Batthyány tevékenységét. A miniszterelnök, a nemzetőrségi haditanács, a hadügy- és a belügyminisztérium iratanyaga ezekben a napokban az ügyvezető miniszterelnök sokirányú és fáradhatatlan tevékenységéről tanúskodnak. Mozaikjaiból egy nagy energiájú és elszánt államférfi profilja alakul ki, aki rugalmasan, de ugyanakkor határozottan igyekezett vállalt célját megvalósítani: egy olyan sereget összegyűjteni, amely képes megállítani a Bécs által cinikusan támogatott és elbizakodottan közeledő Jellasics seregét. Mikor a hetek óta idegfeszültségben élő Batthyány szeptember 27-én elindult a táborba, hogy a kormánybiztossá kinevezett Lambergtől megtudja: mire számíthat az 65 A honvédségi tisztek felesketésére: ONöHt 1848: 3794; a nemzetó'rségiekre: Közlöny szept. 19. (102.); a sorezredi tisztek felesketésére, a 34. gye. esetére: Mein 1848: 634, 654, 655, 675, 680, 684, 686, 704. A zászlóalj eskütételére: KH szept. 21. (71.) Batthyány tájékoztatása az esetről Pulszkynak: Mein. 1848: 692, 730. A komáromi helyőrség felesketésére ld. Klapka György: Emlékeimből. Bp. 1886. 50-57. 66 A szept. 18-i rendelet: ONöHt 1848: 3844. A szept. 19-i rendelet az újonclétszámokkal: BM orsz. 1848-10-333; a hatósági elnökökhöz, kormánybiztosokhoz és a papsághoz szept. 20-án: uo. Tiszti kinevezések a 15-30. zászlóaljhoz: ONöHt 1848: 4719; Közlöny szept. 27. (109.) A kormánybiztosoknak szóló miniszterelnöki rendelet: Mein 1848: 669, 674. „Utasítás a kormánybiztosokhoz": 1848/49-es nyomtatványok. Batthyánynak ezt a szept. 18-i dátummal kibocsátott, a népfelkelés szervezéséről intézkedő utasítását szó szerint átveszi Kossuth szept. 21-én megjelent, „Jellacsics mozgalmai" c. cikke; ld. KLÖM XII. 1005-1006. A képviselők, mint népfelkelési kormánybiztosok: Beér-Csizmadia i. m. 249-250; továbbá Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp. 1953.46-48.
