Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
1090 URBÁN ALADÁR tette, hogy seregével megérkezett Veszprémbe, amelyet Móga (pontosabban Holtsche) tábornok vett át. Szeptember 21-én a nádor sikertelenül kísérelte meg a Jellasiccsal való tárgyalást, majd — a királytól kapott utasításnak megfelelően - szeptember 23-án elhagyta az országot. A fehérvári tábor azonban szeptember 24-én már 13.767 főt (és 1864 lovat) számlált, ami már képes volt felvenni a harcot Jellasics főseregével. Csányi csak egytől tartott: attól, hogy a nádor távozása Batthyány visszalépésével járhat. Ezért írta 23-án: „ügyes vezetéssel vesztenünk alig lehet, de szükséges, hogy a kormányon Méltóságod álljon rendületlenül, és Pest nyugalmas legyen, különben kormány változás most bizonyosan a hon halála".6 3 A horvát inváziós erők ellen összevont sereg szervezésével egyidejűleg Batthyány sorozatos intézkedésekkel gondoskodott a főváros védelméről. Szeptember 16-án Mack honvédtüzéreit beszállásoltatta a budai gránátoslaktanyába, 18-án intézkedett, hogy az Újépületben levő ágyúkat szállítsák Budára, hogy Budán kezdjék meg a sáncolást, majd utasítást adott a pest-budai hajóhíd szigorú őrizetére, a „Mészáros hadigőzöst" a főváros védelmére rendelte, és eltiltotta a Dunán lefelé a polgári hajózást. A várban elhelyezett honvédtüzérséget leszámítva, ekkor mindenféle őrszolgálatot a nemzetőrség látott el Pesten és Budán. A főváros biztosításának része a Dunaföldvárnál összevont haderő, amelynek az volt a feladata, hogy Jellasicsot — ha Buda helyett a sík vidéken a meg nem erősített Pest ellen akarna vonulni — a Dunán való átkelésben megakadályozza. Batthyány szeptember 18-án tüzérséget rendelt Földvárhoz, 21-én Pozsonytól Baranyáig minden érdekelt megyei hatóságot utasított, hogy az átkelési eszközöket szállítsák át a Duna bal partjára, majd 23-án elrendelte a Duna—Tisza közén is a népfelkelést az átkelőhelyek őrzéséie. 24-én ezt kiegészítették a ráckevei sziget (Csepel-sziget) megerősítésére tett intézkedések. Az időközben Szolnokról a fővárosba rendelt Görgey ide vonult kis seregével.64 Az általános intézkedések sorában Batthyány szeptember 17-én rendelkezett arról, hogy minden honvéd vagy sorezredi egységnél — ha az eddig elmaradt volna — történjék meg a tisztek felesketése az alkotmányra. Ezt a rendelkezést következetesen végrehajtotta, és nem tűrt meg sem a fővárosban, sem a táborba küldött egységeknél olyat, aki vonakodott az eskütételtől. Ennek sajátos esete volt a magyar legénységű 34. Porosz herceg gyalogezred második zászlóaljának az ügye. A zászlóalj Galíciából érkezett haza, a fővárost szeptember 16—17-én érték el. Itt a miniszterelnök felszólítására a tisztikar — két kivétellel — megtagadta, hogy esküt tegyen, és Jellasics ellen táborba vonuljon. Batthyány a vonakodókat felfüggesztette, az esküt letenni kész Szél századost őrnagynak nevezte ki, és megbízta a zászlóalj parancsnokságának átvételével. Amikor a volt parancsnok az ezred fekete-sárga zászlajával megszökött, Batthyány nemzeti zászlót adatott az alakulatnak, és szeptember 19-én arra eskette fel. (A zászlóanya Batthyány Lajosné 6 3 A nádor és Batthyány levélváltása, a fehérvári táborral kapcsolatos intézkedések: Mein 1848: 637-638, 641, 658, 660, 661, 667, 671, 682, 688, 689, 691, 700, 712, 723, 740. Csányi a kormányválság elkerüléséről: KPzA 282; szept. 24-én a sereg létszámáról: Mein 1848: 783. A király levelei a nádorhoz, a nádor Batthyányhoz: Károlyi, Batthyány pöre II. 24-25, 29-34. 64 A főváros védelmére tett intézkedések: Mein 1848: 620, 632, 663, 733, 756, 761; Pest város lt. Közigazgatási iratok 1848: 545. Intézkedések Dunaföldvár és a dunai átkelőhelyek biztosítására: Mein 1848: 666, 716, 739. 750; HM bizt. 1848-51-320; -10-851.
