Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1,1089 így érthető, hogy szeptember 15-e nagy eredménye: „a honvédelem érdekében munkálkodó küldöttség", a Honvédelmi Bizottmány is lassan formálódott, és végleges megalakulását csak szeptember 21-én jelentették be a házban. Másnap azonban Kossuth már interpellált afelől, hogy az új minisztériumot a király megerősítette-e, ha pedig nem, nincs-e szüksége a miniszterelnöknek a ház által delegált bizottmány segítségére? Batthyány személyesen nem jelent meg, csak a hozzá küldött Kazinczy Gábor jegyző útján válaszolta az alábbiakat: a minisztérium megerősítve még nincs, ő a védelmi intézkedésekről bármikor hajlandó számot adni akár a nyilvánosság, akár a bizottmány előtt, de ha utóbbit a képviselőház „olly felhatalmazással látná el, mihez képest azok intézkedések hozatalába vagy azoknak végrehajtásába határozólag folyna be", abban az esetben benyújtaná lemondását. Ez volt immár a negyedik lemondási szándék, amely az előzmények ismeretében vélhetően nem volt komoly, inkább csak figyelmeztetés: mint eddig, úgy most is meg kívánja tartani a törvényhozó és végrehajtó hatalom elkülönítését. Az eset azonban azt jelzi, hogy újabb konfliktus alakulhatott volna ki a ház baloldala és a miniszterelnök között, mint utal erre a Nép-elem aznapi, ,.Második országlászat" című cikkének hangvétele is. Ennek kibontakozását azonban a nádor szökése, majd a rohanó események már megakadályozták. Ilyen körülmények között Batthyány és az „interpellationalis választmány" naponkénti találkozója — tudomásunk szerint — zavartalannak mondható.6 2 Szeptember 16-ától, a nádor táborba szállásától Batthyány hadszervező tevékenységében nem kezdődik új szakasz, de ekkor ölt határozott formát a veszprémi, illetve a székesfehérvári tábor. Nincs terünk ennek az önálló tanulmányt igénylő folyamatnak a részletes bemutatására. Röviden csak annyit, hogy a nádor szeptember 17-én délben Fehérvárra megérkezve, ott csak a tolnai önkéntesek zászlóalját, az úton néhány vonuló huszárszázadot, este pedig Veszprémben további 1600 nemzetőrt talált. A nádor (illetve katonai tanácsadói) ajánlották, hogy a valószínűleg a Balaton déli partján vonuló Jellasics ellen Kenesénél és Lepsénynél kíséreljenek meg állást foglalni, majd — ha szükséges -Székesfehérvár—Martonvásár irányában visszavonulni. így alakult ki a fehérvári tábor, a sietve összevont tartaléksereg helye, ahová szeptember 21-re mintegy 12 ezer embert (zömében nemzetőrt, egy zászlóalj sorgyalogságot, és néhány huszárszázadot), valamint 3 ágyúüteget tervezett a miniszterelnök összevonni. Ezzel egyidejűleg határozott utasítást küldött Mészáros Lázárhoz, hogy a verbászi tábor haladéktalanul támadjon, hogy felszabadult erőivel — legalább részben - a Baranyába betört horvátok ellen operálhasson. •Addig is azonban sürgette, hogy legalább 5—6 ezer embert küldjön fel Bajától gőzhajókon Dunaföldvárra, hogy készen álljanak a horvát seregnek esetleges átkelését megakadályozni. Batthyány — szinte egyidejűleg a főváros erődítésére tett rendeleteivel — intézkedett Veszprém és Székesfehérvár elsáncolásáról is. Szeptember 20-án Teleki vezérőrnagy jelen-6J A ..honvédelem érdemében munkálkodó küldöttség" javaslata, a szavazás eredménye: Beér Csizmadia i. m. 233-234, 246. Kossuth szept. 22-i interpellációja és a miniszterelnök válaszüzenete: Közlöny szept. 24. (107.); Κ LÖM XII. 1006-1007; Beér-Csizmadia 246-248. A bizottmány és a miniszterelnök naponkénti találkozójára: Pálffy János emlékezései. S. a. r. Szabó T. Attila. Kolozsvár, 1939. I. 59; Ember Győző: Kossuth a Honvédelmi Bizottmány élén. Kossuth Emlékkönyv. Bp. 1952. I. 184. - „Ártatlan, de fontos működését szept. 22-én kezdte meg a bizottmány" - írja Madarász József, Emlékiratai 171.
