Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1,1081 ellenállás nélkül - vagy ha ezt nem akarja, úgy adja át a parancsnokságot a rangban következőnek, vagy annak, „ki hazája földét megvédni első legszentebb kötelességének ismeri". A miniszterelnök egyben haladéktalanul honvéd táborkari tiszteket nevezett ki a drávai sereghez és ugyancsak azonnal levélben fordult Mészáros Lázárhoz tanácsért, hogy Teleki helyett inkább Kiss Ernő ezredest, vagy Vetter Antal alezredest (mindketten a közelmúltban Periasz bevételénél tették nevüket ismertté) javasolná-e fővezérnek.ss Szeptember 15-én a főváros a Teleki-ügyről szerzett tudomás nélkül is izgatott állapotban volt. Mint Kossuth előző napi beszédéből kitűnt, Batthyány már 14-én estére várta Bécsből a király válaszát. Ez azonban nem érkezett meg a miniszterelnök által elvárt szoros határidőn belül. így a 15-én délben összeült képviselőházzal ez ügyben nem volt mit közölni. Batthyány szükségesnek tartotta ismertetni a Telekihez intézett rendeletét, valamint jelenteni a háznak, hogy a főváros erősítése megkezdődött, az önkéntesek, a sorkatonaság és a mobilis nemzetőrség egy része aznap indult útnak, míg a másik holnap követi. Budán a honvéd tüzérség teljesít szolgálatot, és Komáromban a Ceccopierieket Turszky gyalogság váltotta fel. A ház tudomásul vette az elhangzottakat, és nem merült fel a kérdés: miért intézte a miniszterelnök a drámai hangú rendeletet Teleki tábornokhoz? Batthyány pedig nem magyarázta, jóllehet kitért a főparancsnok esetleges lemondásának és a sereg vezérlete átvételének nehézségeire. A képviselők elsősorban a bécsi válasz elmaradására figyeltek, érdeklődésüket a kormány bizonytalan állása kötötte le. (Ezt használta fel Kossuth arra, hogy egy országgyűlési bizottságot javasoljon Bécsbe küldeni, amely helyzetünkről felvilágosítja „az ausztriai nemzetet".) A helyzet tarthatatlanságának, illetve a kiút keresésének szükségességét a napi sajtó is sugalmazta. A Pesti Hírlap aznapi száma a régi mondanivalót hangsúlyozta: a kamarilla azzal, hogy rábírta a királyt az augusztus 31 -i lépésre, csapást mért a monarchia híveire. Nem az osztrák minisztériumról van szó, mert az többnyire csak „ellenjegyző gép", de létezik „egy titkos, de egészen rendezett igazgatás", és azé a hatalom. De hol a határ, kérdi a cikk, „hol a megállapodhatás, ha az uralkodó az általa szentesített törvényeket érvénytelennek látszik tekinteni? " A konzervatív Figyelmező — Kossuth Lajosról cikkezve — a kompromisszumot ajánlotta: „Mi akkép fogjuk fel állásunkat, mikép belátva azt, hogy gyengék vagyunk, készek legyünk becsületes békét elfogadni. Ilyen egyik feltétel volt a Kossuth lelépése. Másik lehet, hogy a birodalmi egység kedvéért engedjünk mi is annyit, mennyi létünket lehetetlenné nem teszi.. ."S 6 A királyi válasz késlekedése fokozta a nyugtalanságot és nem használt Batthyány tekintélyének, illetve kétségessé tette a közvélemény előtt azt, hogy mérsékelt magatartásával, a törvényesség keretén belül maradó módszereivel el lehet valamit is érni. A Marczius Tizenötödike 15-én este dühösen jelentette ki: Batthyány politikája annyit ér, 5 5 Csányi jelentése: KPzA 22; közli Teleki nyilatkozatával együtt Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. Bp. 1952. 146-147. Batthyány Csányihoz és Telekihez: Mein 1848: 612-613; Andics i. m. 148. Vezérkari tisztek kinevezése: Nádori min. 1848: 2453; Közlöny szept. 18. (101.) Batthyány Mészároshoz: Mein 1848: 615; Andics i. m. 148-149. 56 A képviseló'ház szept. 15-én déli ülésére: Közlöny szept. 17. (100.); Pap D , Nemzetgyűlés II. 227-232. Kossuth javaslatára és a ház határozatára ld. KLÖM XII. 953-954; Beér-Csizmadia i. m. 231 -232. A fővárosból aznap a Hunyadi csapat indult Bajára, egy honvéd tüzérüteg és a Württemberg huszárok két százada, valamint Ivánka váci tábora is Veszprémbe.
