Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1,1075 mesterének, hogy a sorkatonaság holnap elhagyja a várost, ezért azonnal intézkedjék, hogy „ezen sorkatonaság a nemzet őrökkel rögtön felcseréltessenek".4 8 Ennek a napnak eddig ismertetett rendelkezései — ha köztudottá váltak - nyilván minden aggályoskodót megnyugtattak. Volt azonban egy kérdéskör, amelyet mind Batthyány, mind a baloldal elvi kérdésként kezelt, Kossuth kiemelten foglalt bele a szeptember 12-i határozatokba, amivel Batthyány nem értett egyet: a sorkatonaságnak átállása az önkéntesekhez. Ez a folyamat elsőként a gránátosok között kezdődött, akik közül néhányan, akiknek éppen kitelt a szolgálati idejük, szeptember elején beállottak Szalay önkéntesei közé kiképzőknek. Szeptember 10—11-én azonban olyan komoly méreteket öltött az engedély nélküli átállás, hogy — egyes híradások szerint - őrt álló katonák is elhagyták őrhelyüket, hogy jelentkezzenek a Hunyadi csapatba. Szeptember 11-én Hrabovszky főparancsnok ezt föl is panaszolta, s Batthyány ez ügyben készíttetett is egy fogalmazványt Szalay Lászlóhoz, de azt már nem írta alá. Szeptember 12-én a ház megengedte az átlépéseket, amelynek eredményeként a Pesten állomásozó Turszky gyalogság soraiban is megkezdődtek az „áttérések". Batthyány, aki maga sem nézte jó szemmel a Kossi'th által kezdeményezett toborzást és a fejleményeket, a ház hozzájárulását nem helyeselte. Sem mint volt katona, sem mint politikus, nem értett egyet azzal, hogy éppen a megbízható magyar legénységű alakulatokat zilálja szét a Hunyadi csapat toborzása. Azokat az egységeket, amelyek Jellasics ellen rendelve, a sereg képzett és fegyelmezett magját alkothatják és amelyeknek sorezredi keretekben kifejtett ellenállása, szembefordulása a horvát invázióval, igen nagy politikai jelentőségű volt. Batthyány ezért elhatározta, hogy megállítja ezt a folyamatot, még akkor is, ha ezzel politikai vihart fog kavarni. Szeptember 13-án intézkedett tehát, hogy a gránátosok elit-alakulatának maradékát másnap haladéktalanul szállítsák a verbászi táborba. Ugyanakkor a nyilvánosság elé lépett egy olyan rendelettel, amely nyíltan túltette magát a ház említett határozatán. Az ugyancsak szeptember 13-i kelettel kibocsátott hirdetmény így szólt: „A Hunyadi nevét viselő honvéd csapat már teljesen betöltve lévén, abba többé senki be nem vétethetik. Azokra nézve tehát, kik a sorkatonaság közül zászlóikat a végett, hogy az említett honvéd csapatba felvétessenek, elhagyták, az iránt, hogy mellyik honvédi csapatba soroztassanak be, további rendelkezésemet fenntartom. — Ezen rendeletem után pedig senkinek a rendes katonaság közül zászlóját elhagyni semmi szín alatt sem szabad. " (Kiemelés utólag.)4 9 Az előbbi rendelet még nem jelent meg az utcán, amikor 13-án délelőtt az országgyűlés összeült. Az azonban már ismertté vált, hogy a sorezredi tisztek igyekeznek megakadályozni a további átlépéseket, hogy napiparancsot olvastak fel, amely szerint az átlépőket szökevénynek fogják tekinteni. Ilyen és hasonló bejelentések után Batthyány emelkedett szólásra és kijelentette: nincs tudomása arról, hogy bárkit megbüntettek volna, aki a sorkatonaságtól akár az önkéntesekhez, akár a honvédekhez állott, s azt nem is fogja megengedni, hogy valakit olyan tettért büntessenek meg, amely a képviselőház 4 8 A toborzás újrakezdésére ld. Közlöny szept. 15. (98.); az idegen katonaság elszállítására: KH szept. 16. (67.) Ivánka önkénteseiből Komáromba: OL H 92. Országos Nemzetőrségi Haditanács iratai (a továbbiakban: ONöHt) 1848: 3596. A sorkatonaság távozása Budáról: Pest város lt. Buda város iratai. Corr. Mag. 1848: 941. 49 Hrabovszky panasza: HM 1848: 7168; Batthyány el nem küldött intézkedése: Mein 1848: 586. A szept. 13-i rendelkezések: uo. 603. Az id. hirdetményt ld. az 1848/49. évi nyomtatványok között is. A kérdés fontosságáról: Kovács Lajos i. m. 361.
