Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039

BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1,1061 fogok lemondani." (Kiemelés az eredetiben.) Szemere tehát a zárt ülést követően — és nyilván a várt nádori állásfoglalás ismeretében - kereste meg István nádort, hogy értésére adja: nem fogadja el a formulát, amely szerint „az összes ministerium és annak egyes tagjai működése megszűnt".3

2 Mindez az ellentmondás természetesen csak a képviselőház türelmetlenül várt, este hatkor kezdődött nyílt ülésén jelentkezett. A tudósítások és emlékezések egyöntetűen arról írnak, hogy nemcsak az országgyűlési karzatok teltek meg zsúfolásig, hanem tömérdek nép szorult kinn az utcán is, és vette körül a Redout épületét, ahol a képviselők üléseztek. Az izgalom érthető volt. Idegen katonaság a fővárosban és környékén, kiszivárgott hírek a Dráva-vonalon várható támadásról, az osztrák kormány emlékiratáról, a kormány lemondásáról — megtoldva a bőven termő rémhírekkel. Mindennek fele is elég lett volna ahhoz, hogy a bizonytalanságban és három nap óta feszült várakozásban élő embereket az utcára csalja hírt hallani. Azok, akik szerencsésen bejutottak az ülésterembe, először az országgyűlés küldöttségének bécsi útjáról hallották Pázmándy Dénes jelentését, a király előtt elhangzott beszéd és a királyi válasz teljes szövegét. Ezt követően ismertette a ház elnöke a nádor és királyi helytartó aznap kelt, hozzá intézett levelét, amely - a már ismertetett részek után - közölte: elfogadta a minisztérium lemondását, „a jövendő miniszterelnököt" az uralkodó jóváhagyására felterjesztette, és kérte, hogy hozza a törvényhozó testület tudomására, miszerint „a törvény értelmében gyakorlandó kormány gyeplőit" a kezébe vette! A vita ekkor még nem kezdődött meg, mert Pázmándy felolvasta Batthyánynak — még mint miniszterelnöknek — hozzá, a ház elnökéhez intézett sorait és Teleki Ádámnak, a drávai magyar sereg parancsnokának a hadügyminisztériumhoz küldött jelentését, amely Jellasicsnak a Muraközben várható azonnali támadásáról tudósít.33 A képviselőház tagjai számára ezek az események már ismertek voltak a délelőtti zárt ülés jóvoltából. így várható volt, hogy a legsürgősebben megoldandó probléma, a kormány kérdése kerül az érdeklődés középpontjába. Maga az elnöklő Pázmándy is azzal adta meg a jelt a vitára, hogy kijelentette: az ország helyzete olyan, hogy egy pillanatig sem maradhat kormány nélkül. Ezt Bezerédy István, az első hozzászóló is támogatta, hangsúlyozva, hogy a király távollétében a nádornak kell a kormányzást vinnie. Ez azonban nem a nádori elképzelés helyeslését jelentette, mert azt indítványozta, hogy „a nádor a minisztérium által folytassa a kormányzást, sa lelépett ministerek ideiglenesen 3 2

Deák több ízben említett véleményére az ellenjegyzés feleslegességéről ld. Kovács Lajos i. m. 351., amely azt is állítja, hogy a nádori levél Deák tanácsa, sőt „formulázása" alapján készült volna. Ha ez igaz, akkor fel kell tételeznünk, hogy Batthyány és Deák - előbbi közjogi tanácsadója - olyan előzetes megbeszélést folytattak a nádorral, amelyben nem jutottak közös nevezőre. Ennek végeztével készíthetett Deák egy olyan tervezetet, amelyhez — véleménye szerint - nem kellett miniszteri ellenjegyzés, de amely - szándéka szerint - nem volt elfogadható a képviselőház számára. Szemere szavait ld. Közlöny szept. 13. (96. sz.) Szemere állásfoglalásában talán szerepet játszott Csányi véleménye is, aki szept. 9-én így írt: „ha a ministerium leköszönend a katonaságbul kevesen maradnak ügyünknél". OL H 2. Kossuth-Polizei-Akten (a továbbiakban: KPzA) 63. 33A képviselőház körüli tömegre, annak hangulatára: MT szept. 11 ,,Spira i. m. 350-351. Az országgyűlés Bécsben járt küldöttségének beszédére és a király válaszára ld. Beér János-Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 1954. 216-218. Teleki dátum nélküli jelentésének másolatát, Batthyánynak a ház elnökéhez intézett levelét ld. Archívum Regnicolare. Fasc. 2. A. 358 b-c.