Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039

1054 URBÁN ALADÁR növekvő kétség, szinte megbénult politikai aktivitás jellemzi ezt a hangulatot, amelyben olyan magától értetődő a kívánság: dőljön bár jobbra vagy balra, de szűnjék meg a bizonytalanság! Ezért tökéletes hangulatkép Petőfi eredetileg Sept. 10. 1848 címmel megjelent versének indítása: „Jőj el végre valahára, Te határozó, te nagy óra, Mellyben e hon sorsa fordul Akár rosszra, akár jóra."21 2. A kormány lemondásától Batthyány ideiglenes megbízatásáig Kevés sorkatona, egy osztály huszár, fegyelmében meglazult gránátos-zászlóalj, kis létszámú osztrák tüzérség Pesten és Budán, idegen lovasság Budaörs és környékén, továbbá honvédtüzérek, önkéntesek és önkéntes nemzetőrök az Újépületben, a tolnai nemzetőrök zászlóalja Soroksáron és a szomszédos helységekben, Vácon az önkéntes nemzetőrség tábora, valamint a két főváros rendes nemzetőrsége — ezek voltak az erőviszonyok szeptember 10-én, amikor délután négy óra után a bécsi gőzhajóval megérkezett az országgyűlési küldöttség. A közhangulat, amelynek összetevőit és fejlődését ismerjük, a király elutasító válaszára érthetően vált ingerültté. A feszült várakozás véget ért, és elszabadult a türelmetlenség, amely igazolva látta eddigi gyanúját: a reakció és az árulás gúnyt űzött a nemzet jóhiszeműségével. A késő estig az utcán hullámzó nép érthetően azonnali és erélyes rendszabályokat sürgetett. Ideiglenes kormányról, a képviselőház konventté válásáról beszéltek, s azon sem csodálkozhatunk, ha felmerült Kossuth diktátorságának gondolata is.2 2 Mivel a közfigyelem elsősorban az országgyűlési küldöttségnek szólt (hiszen annak útját úgy tekintették, mint a nemzet utolsó kísérletét, hogy tudassa ragaszkodását a királyhoz), az első pillanatban alig volt érdekes, hogy egyidejűleg tért vissza Batthyány és Deák is sikertelen küldetéséről. Batthyány és minisztertársa maga is részt vett a küldöttség és a király találkozójának előkészítésén, de a miniszterelnök Schönbrunnban, a fogadáskor nem a felség oldalán állott (mint annak minisztere), hanem a küldöttség tagjai között — mint maga is képviselő. Igen valószínű, hogy Batthyány már ekkor eldöntötte: mivel elvesztette az udvar bizalmát, a parlamentáris szokásoknak megfelelően, vissza kell adnia megbízatását. Egyéniségét ismerve feltételezhetjük: nehezen tudta elképzelni, hogy gyenge kezű államférfiként őt távolítsák el a miniszterelnöki székből. Az országgyűlési küldöttség mérsékelt tagjaitól, valamint a nádor leveleiből értesült a fővárosi fejleményekről, a baloldal, a köztársasági szellem előretöréséről. Aggódva szemlélte Kossuth tevékenységét, akivel augusztus óta — nem annyira a célokat, mint az eszközöket illetően — ellentétbe került. Tudott Kossuth fegyvervásárlásairól, a nevét viselő szabadcsapat szervezéséről. Mivel a képviselők között is akadtak olyanok, akik a sikertelenül megtérő 21

Korponay id. levele szept. 9-én íródott; ld. HM 1848: 6197. A főváros lakosságának az információk hiánya és az Egyenlőségi Társulat visszavonulása miatt bekövetkezett dezorientáltságát szemléletesen mutatja be Spira i. m. 344-345. Petőfi költeménye az Életképek 1848. II. 12. (szept. 17.) számában jelent meg. 2 2

A lényegében egy irányba mozgó elképzelésekről a korabeli sajtó és az emlékezések bőven szólnak. Kossuth diktátorságának követelését erre a napra csak Horváth M. teszi fl. 439), de másnap már biztosan felmerült; ld. Alexy Lajos naplóját: Pest-budai hétköznapok. S. a. r. Vörös Károly. Budapesti Történeti Múzeum, 1966. 66. Gyulai Pál szerint a klubbok egész éjjel üléseztek; i. m. 486.